2016. november 30., szerda

2016. ősz végi összefoglaló

Itt a következő három havi összefoglalóm, remélem, hogy ez is tetszeni fog nektek. :)


Ezalatt a három hónap alatt összesen 11 könyvet tudtam kiolvasni:





1. Kiera Cass Párválasztó sorozatának utolsó részét, azaz A koronát hatalmas nagy szívfájdalmam volt kiolvasni, ugyanis hiába imádtam minden egyes sorát, maga a tudat, hogy ezennel tényleg vége a sorozatnak az engem egyszerűen nem tudott nyugton hagyni. Ide kattintva elolvashatjátok a róla írt kritikámat: x
PDF link: x

2. Szophoklész - Antigoné. Új iskola, új esélyek, új irodalom tanár. Muszáj volt valahogy bevágódni nála, bocsi.
PDF link: x

3. Gimesi Dóra - Jeli Viktória - Tasnádi István: Időfutár - A körző titkát eredetileg egy verseny miatt kezdtem el olvasni, de végül eléggé tetszett a könyv, így lehet, hogy még hallani fogtok a folytatásairól. :)
PDF link: x


4. Anna Todd - Miután boldogok leszünk. Igen, igen, öt hónap kellett, hogy befejezzem ezt a zseniális sorozatot. Azonban engem ez a zárás annyira nem nyűgözött le. Persze, tetszett, maga a történet vége, de az előtte lévő 400 oldallal nemigen vagyok megelégedve. Hiányzott belőle a miutános feeling.
PDF link: x

5. A. M. Aranth - Oculus című könyvét a Főnix Könyvműhely által olvashattam ki, és ha talán azt mondom, hogy imádtam, akkor nem fogalmazok elég pontosan. De tényleg, olvassátok el ti is! Kritikám róla: x
PDF link: nem találtam :(


6. Leiner Laura Valaholját már jézusom, mennyire vártam. Egyszerűen nem hagyott nyugodni a Nélküled zárása, de végül is annyira boldog vagyok ettől a résztől! Nagyon, nagyon, nagyon!
PDF link: x


7. Rachel Hawkins - Hex Hall sorozatát igazából csak azért kezdtem el olvasni, mert unatkoztam a suliban, és ez az egy PDF volt a telefonomon. Nagyon látszott az első részen, hogy ez még csak egy bevezetés, és majd a folytatásokban lesz a kaland. Itt most csak igazából megismerkedtünk a szereplőkkel. De a többi rész... Hát, azok valami eszméletlenül jók voltak. Tele humorral és rengeteg kalanddal társítva, úgyhogy ha egy könnyen olvasható, vicces sztorira vágysz, akkor mindenképpen a Hex Hall-t ajánlom erre.
PDF link: 1. , 2. , 3.

8. Jessica Sorensen - Ella és Micha titka már régóta rajta volt a kívánságlistámon, így mikor be tudtam szerezni PDF-ben, azonnal neki is láttam az olvasásának, és eszméletlenül tetszett. Nem is értem, hogy az emberek miért értékelték le annyira. Oké, hogy nem lett annyira jó, mint a Callie&Kayden, de attól még szerintem fantasztikus egy regény, és Jessica Sorensen is egy zseniális írónő.
PDF link: x


9. Kody Keplinger - A hazugságháló. Ha olvastad a The DUFF című könyvet, akkor ezt is muszáj lesz valahogy beszerezned, mert hihetetlenül jó, tényleg, maga az alapsztori és a kivitel is.
PDF link: még nincsen


Hála a Főnix Könyvműhely kiadónak, egy újabb könyvvel gazdagodhattam, még pedig nem mással, mint A. M. Aranth - Oculus című könyvével.



,,Mit ​​tennél, ha tudnád, hogy egy napon elveszíted a nevedet, a családodat, a barátaidat, a jogaidat és jó pénzért egy vak Idős tudós mellé adnak oculusnak, hogy helyette láss és a nap harminckét órájából huszonhatban neki bámulj mikroszkópba?
Itt, Avalonon így megy. Akkor is, ha emiatt őrült szektások megpróbálnak felrobbantani, megutál a legjobb barátod, elszaporodnak a vágások a csuklódon… mert itt ez a rend.
A nevem Truth Dunn volt. Most már nem vagyok ember. Nem vagyok személy. Csak oculus.

*

Mit tennél, ha tudnád, hogy a legjobb barátod, egy lány, akit mindennél jobban szeretsz, rabszolga lesz? Végig tudnád nézni, ahogy tönkremegy? Hogy lassan megfojtja a rendszer? Mit éreznél, látva a híradóban egy robbantás helyszínén, mint szerencsés túlélőt?
Az én válaszom egyszerű. Én megpróbálnám kiszabadítani. Akkor is, ha nem akarja. Akkor is, ha nyakig véres leszek közben. Akármit is kelljen tennem.
A nevem Aoi Kane. És én nem fogadom el, hogy itt ez a rend.

*

Mit tennél, ha tudnád, hogy az Ellenséged, az, akinek a levadászására mindent feltettél, ott van az orrod előtt? Hogy még csak nem is tudja, hogy a világon vagy? Hogy elképzelni is képtelen, hogy mérgezett nyílvesszőként rohansz felé?
Én nem várok. Lecsapok rá, és eltaposom, ahogy érdemli. Bele sem gondolok, hogy mit ránt magával a semmibe.
A nevem nem számít. De mától én vagyok itt a rend."

Szeptember elején körbejártam Kaposvár központját, és úgy voltam vele, hogy a francba is, itt a suli, legalább kezdődjön jól, így megvettem Kiera Cass - A korona című könyvét.



,,A PÁRVÁLASZTÓT CSAK EGY IFJÚ NYERHETI MEG. 

A HERCEGNŐNEK PEDIG CSAK EGY SZÍVE VAN.

Eadlyn Illéa első olyan hercegnője, akinek Párválasztót rendeznek, ám egyáltalán nem hiszi, hogy harmincöt kérője közül bármelyikbe is bele­szerethet. 
A versengés első heteiben kizárólag a napokat számolja, hogy mikor küldheti végre haza az összes fiatalembert. A palotában történő események következtében azonban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, és eközben arra is ráeszmél, hogy talán mégsem tenné boldoggá, ha magányos maradna.
Eadlyn még mindig nem igazán tudja elhinni, hogy rá is olyan tündérmesébe illő élet várhat, mint a szüleire húsz évvel korábban. Az embert azonban a szíve időnként nagyon is meglepi… Ezért a lánynak hamarosan olyan döntést kell hoznia, amely minden korábbinál lehetetlenebbnek és fontosabbnak bizonyul."


A Twister Media könyvkiadó megajándékozott egy könyvvel, mégpedig Anne Bishop - Vörös betűkkel című regényével, amit ezúttal is nagyon szépen köszönök. :)




,,Meggie Corbyn cassandra sangue, vagyis vérpróféta, azaz ha a bőrén vágás nyomán kiserken a vér, látja a jövőt. Meggie ezt a különleges képességét inkább átoknak, mint áldásnak tekinti. Meg nem szabad ember. Tartógazdája rabszolgaságban őrzi, hogy csak ő szerezhessen tudomást látomásairól. Meggie azonban megszökik és az egyetlen biztonságos hely, ahol elrejtőzhet, a Lakeside Udvar nevű üzleti negyed, amit a Mások működtetnek.
Az alakváltó Simon Wolfgard vonakodik felvenni az Emberi összekötő állásra jelentkező idegent. Egyrészt azért, mert úgy érzi, hogy valami titkot rejteget, másrészt azért, mert nincs emberi prédaszaga. Ám egy erősebb ösztön arra készteti, hogy mégis alkalmazza Meggie-t. Amikor megtudja róla az igazat, és azt is, hogy a kormányhatóság körözi, Simonnak el kell döntenie, vajon megéri-e, hogy bekövetkezzen az emberek és a Mások között szinte elkerülhetetlen harc."


Nagyon szépen köszönöm a Maxim Könyvkiadónak, hogy megkaphattam tőlük értékelésre Anna Banks - Poszeidón című könyvét. :)


,,Emma barátnőjével, Cloe-val nyaral a tengerparton, amikor egy aprócska baleset során megismerkedik a jóképű Galénnal. Ez a találkozás valóban a véletlen műve? Emmának nincs lehetősége ezt kideríteni, mert egy tragédia beárnyékolja ottlétüket. A lány, miután hazatér, nehezen képes feldolgozni a traumát. Ekkor váratlanul ismét fölbukkan az ibolyakék szemű idegen.
Galén, a szirén herceg a szárazföldön kutat egy lány után, akiről azt hallotta, hogy talán ő az utolsó élő szirén, aki egyesítheti a tenger mélyén élő két uralkodóházat. Bár erőteljes kötődésük azonnal érezhető, Galén még sincs teljesen meggyőződve róla, hogy Emma az, akit keres. Végül a sok bizonyíték meggyőzi, hogy csakis Emma és különleges képessége mentheti meg a herceg országát. Galénnak szüksége van a lány segítségére – bármilyen kockázattal jár is. Vajon képes lesz Emma beváltani a hozzá fűzött reményeket? És vajon összefonódhat két ennyire különböző világ?"


A Hex Hall sorozatot, az Ella és Micha titkát, az Időfutárt és a Miután boldogok leszünköt PDF-ben olvastam el, az Antigonét a kollégiumi könyvtárból vettem ki, a Valaholt és A hazugsághálót kölcsönkaptam, a többi meg saját volt. :)

Ahhoz képest, hogy elkezdődött a suli, egész sok könyvet olvastam ki, igaz, hogy fele annyit se, mint nyáron, de hát ez elég valószínű volt. Így is meg vagyok elégedve a teljesítményemmel. :)

Mit várok a következő három hónaptól?

A téli szünet alatt szeretnék sok könyvet elolvasni, mert szerintem a félévzárás miatt nem sok időm lesz suliidőben, ugyanis rengeteget kell javítanom. 
De amúgy ha szerintem  meg tartom ezt a könyvátlagot, az úgy tök jó lenne.


Köszönöm, hogy végigolvastátok ezt a bejegyzést! :) Ti hány könyvet tudtatok elolvasni suliidőben?

2016. november 11., péntek

The Ultimate Book Tag

Köszönöm szépen a kihívást Ladybird-nek, akinek a blogját IDE kattintva tekinthettek meg. :)



1. Nem szoktál ,,tengeri beteg" lenni a kocsiban való olvasástól?



Nem igazán, inkább akkor, ha a nővérem félbeszakít olvasás közben. :D 




2. Melyik író stílusa tetszik a legjobban, és miért?



Nagyon sok író stílusa tetszik nekem. Joss Stirling, Kiera Cass, Cassandra Clare, Kelly Oram, Stephanie Perkins, Kerstin Gier, Colleen Hoover, Jessica Sorensen, Rachel Hawkins, A. M. Aranth... Kegyetlenség lenne, ha csak egyet választanék közülük, mert mindegyiknek zseniális, és imádom őket. De mivel A. M. Aranth a legújabb "felfedezettem" közülük, így inkább róla írnék most. :) Egyszerűen minden sora olvastatja magát, egyszerűen falom az írásait, teljesen bele tudok merülni, és elveszni bennük.



3. Harry Potter vagy Alkonyat?



Határozottan Harry Potter. Nagyon nem szeretem az Alkonyatot (legalábbis a filmet, a könyvbe sosem mertem belekezdeni)



4. Van könyves táskád?



Az iskolatáskám annak számít? Mert akkor igen. :D


5. Meg szoktad szagolni a könyveket?



Naná, csak nem veszek már meg egy büdös könyvet! (bár még nemigen találkoztam olyannal, egyszerűen imádom a könyvek illatát.)


6. Melyik könyvet imádtad, miközben olvastad, de aztán rájöttél, hogy mégsem annyira jó?



Őszintén? Leiner Laura Szent Johanna Gimi sorozata. Azokkal a könyvekkel keltem, aludtam és álmodtam. Nem lehetett elszakítani tőlük. Valamint Corteztől. A kedvenc jeleneteimet vagy hatvanszor újraolvastam, és elmentettem egy "Love SzJG" nevezetű Word-be. Khm, igen, ennyire imádtam. Azonban ma már egy-két idézetet sem vagyok hajlandó elolvasni belőlük, Renit meg tudnám fojtani az állandó vinnyogásaitól, valamint Cortezt se bírom már annyira. Rettenetesen bunkó. És ez legyen az 'álom'? Kösz, inkább nem.


7. Vannak vicces könyves történeteid gyermekkorodból?


Életem első könyvét óvodában olvastam ki, azt is csak azért, mert az esküdt ellenségem állandóan azzal dicsekedett, hogy milyen jó könyvet olvasott a múltkor, én meg be akartam bizonyítani, hogy igenis, én is tudok olvasni, nem kell azt a lányt olyan nagy dobra venni. :D De mivel még óvodás voltam, természetesen a nővérem segített az olvasásban, de sebaj.


8. Melyik a legvékonyabb könyv a polcodon?


A Történetek az Árnyvadász Akadémiáról novellák első kötete, kemény 76 oldal. :)


9. Melyik a legvastagabb könyv a polcodon?



Cassandra Clare Pokoli szerkezetek trilógiájának utolsó része, A hercegnő a maga 552 oldalával.





Még egyszer köszönöm szépen Ladybird-nek a taget, az én kihívottam nem más, mint Barby. :) Nem úszod meg. :D♥

2016. november 3., csütörtök

Könyvkritika: A. M. Aranth - Oculus

Mit ​​tennél, ha tudnád, hogy egy napon elveszíted a nevedet, a családodat, a barátaidat, a jogaidat és jó pénzért egy vak Idős tudós mellé adnak oculusnak, hogy helyette láss és a nap harminckét órájából huszonhatban neki bámulj mikroszkópba?

Itt, Avalonon így megy. Akkor is, ha emiatt őrült szektások megpróbálnak felrobbantani, megutál a legjobb barátod, elszaporodnak a vágások a csuklódon… mert itt ez a rend.

A nevem Truth Dunn volt. Most már nem vagyok ember. Nem vagyok személy. Csak oculus.


*

Mit tennél, ha tudnád, hogy a legjobb barátod, egy lány, akit mindennél jobban szeretsz, rabszolga lesz? Végig tudnád nézni, ahogy tönkremegy? Hogy lassan megfojtja a rendszer? Mit éreznél, látva a híradóban egy robbantás helyszínén, mint szerencsés túlélőt?
Az én válaszom egyszerű. Én megpróbálnám kiszabadítani. Akkor is, ha nem akarja. Akkor is, ha nyakig véres leszek közben. Akármit is kelljen tennem.
A nevem Aoi Kane. És én nem fogadom el, hogy itt ez a rend.

*

Mit tennél, ha tudnád, hogy az Ellenséged, az, akinek a levadászására mindent feltettél, ott van az orrod előtt? Hogy még csak nem is tudja, hogy a világon vagy? Hogy elképzelni is képtelen, hogy mérgezett nyílvesszőként rohansz felé?
Én nem várok. Lecsapok rá, és eltaposom, ahogy érdemli. Bele sem gondolok, hogy mit ránt magával a semmibe.
A nevem nem számít. De mától én vagyok itt a rend.


______________________________


Kerültél már olyan szituációba, amikor egy könyvről hirtelen azt sem tudtad, hogy mit gondolj? Amikor annyira elszomorított egy-egy jelenet, hogy küszködtél a könnyeiddel, de ennek ellenére imádtad minden egyes sorát? Amikor becsuktad az utolsó oldal után a könyvet, csalódott voltál, hogy vége, de egyben elégedett is? Nem? Pedig A. M. Aranth Oculus című könyvénél erre lehet számítani.

Szeretném ismételten megköszönni a Főnix Könyvműhely kiadónak, hogy elküldték nekem ezt a csodát, és értékelhetem!


Mikor megkaptam a könyvet, azonnal extázisba estem, rögtön nekiláttam az olvasásának, de sajnos az iskola és a rengeteg tanulás végett képtelen voltam napi két oldalnál többet haladni vele, bármennyire is szerettem volna az ellenkezőjét. Sokáig tartott, mire végeztem a művel, de őszintén szólva én ezt egyáltalán nem bánom. Hogy miért is? Mert így legalább több ideig éldegélhettem abban a disztópikus, különleges, egyedi világban olyan bátor és makacs emberek között, mint a főszereplő, Truth, amit A. M. Aranth alkotott. 

Ebben a könyvben nincsen olyan, hogy béke. Vagy éppen boldogság. Még Föld sincsen. Egy olyan bolygón játszódik a történetünk (azon belül is Új-Dublin-ban), ahol az emberek 40-45 éves korukra megvakulnak egy parazita miatt. Ezért fizetnek bizonyos családoknak, hogy adják el az Időseknek a gyerekeiket, hogy Ők legyenek a szemeik, egyszóval az Oculusaik. A fiatal agyát összekötik az Idősével, akinek onnantól kezdve ő a szolgája lesz. Elveszíti a családját, a barátait, a jogát, az értékeit, a személyiségét és még a nevét is. Onnantól kezdve ő már nem ember. Nem személy. Oculus.

A történet főszereplője, Truth Dunn is Oculussá válik, még pedig egy Idős híres tudósnak a szolgájává. Ám a lány idővel rájön, hogy hazudtak neki. Hiszen hogy vesztheti el egyik pillanatról a másikra a személyiségét? Bárki bármit is tesz, ő örökké Truth Dunn marad, akár tetszik az embereknek, akár nem. A lány minden erejével küzd az Oculus lét ellen, lassan úrrá lesz rajta a fájdalom, a depresszió és az öngyilkossági hajlam. Már csak egy dolog élteti: megtalálni a parazitára a gyógymódot, hogy senkinek se kelljen többet Oculusnak lenni.

Aoi Kane, Truth legjobb barátnője mindeközben azon van, hogy eltörölhesse azt a dolgot, amit Oculus néven emlegetnek, ami teljesen tönkreteszi testileg és lelkileg azt az embert, akit mindennél jobban szeret a világon. De azt nem sejti, hogy milyen kockázattal is jár mindez.





Döbbenetes. Amit A. M. Aranth itt alkotott, az valami zseniális. Minden egyes elem, szereplő, mozzanat tökéletesen ki volt dolgozva, megmagyarázva, de mégsem túlcifrázva, hogy követhetetlen legyen. Tetszett, hogy ebben a könyvben nem létezett olyan, hogy "jó", vagy "rossz" valaki. Az író a saját fantáziánkra hagyta, hogy kit milyen embernek tekintünk, ugyanis mindenkinek volt egy saját véleménye, nézete a politikáról, a társadalomról, amit akármilyen szemszögből is olvashattunk ésszerűen lett felépítve, de nem tökéletesen, így bárki bármikor beleköthetett.


A. M. Aranth stílusába pedig teljesen beleszerettem. Nagyon ritka az efféle reális írásmód, amit ő is alkalmazott. Nem volt első pillantásos szerelem, gonosz mostoha, sem másfajta klisé amikre általában a többi könyv épül. Csak a kőkemény igazság, a nagybetűs avaloni élet rejtelmeivel és árnyoldalaival. Mindig is vevő voltam az ilyen stílusú írókra.
Truth rettenetesen a szívemhez nőtt a könyv olvasása alatt. Tetszett a bátorsága, a makacssága, a tudásvágya és a kötelességtudata. Sok mindenen ment keresztül, és bár lehet, hogy volt egy-két gyenge pillanata, végig kitartott és szembenézett a félelmeivel, ami miatt az összes tiszteletem az övé.
Aoi Kane-nel pedig nem tudom, hogy mi volt. A könyv elején nagyon bírtam, mert végül is segített Truth-nak talpra állni, valamint hamar megkedveltem a merészsége és a lazasága miatt. De sajnos nem volt képes megérteni a dolgok súlyát. Hiába akarta bármivel is leállítani Truth Aoi-t, a lány állandóan a saját feje után ment, ami nem feltétlenül egy rossz tulajdonság, csak elég érdekesen jöttek ki a dolgok miatta a könyvben, és éppen ezért ment át ő nekem a semleges karakterek közé.
A mellékszereplő gárdával is teljesen meg vagyok elégedve. Kezdve Verity (az elején labilis) személyiségével. A könyv kezdetekor ő volt az, aki megcáfolta a "nincsenek rossz karakterek" nézetemet. Sőt, egyenesen gyűlöltem őt. Egyszerűen képtelen voltam egyetérteni a gondolatmenetével, bármilyen nemes tettet is akart ő végrehajtani valójában. Egyébként sem pártolom ezt az "erőszakkal bármit meg tudunk oldani" álláspontot.  Viszont meg tudott változni. Olyannyira, hogy a könyv végére egészen megkedveltem.
Kaleddel meg a csapatával sem volt különösen bajom, sajnos ők tipikusan a se nem túl pozitív, de negatív sem kategóriába tartoztak nálam. Abszolút meg tudtam érteni mindenkinek a helyzetét és a célját (igaz, ennek az elfogadása már egy másik téma...),  de úgy különösebb reakciót nem váltottak ki nálam.

A könyv végéről még néhány szót... Félek, hogyha azt mondom, hogy lesújtott, akkor nem fogalmazok elég erősen. Először eszméletlenül dühös voltam. Magára a helyzetre és a végkifejletre is. De őszintén szólva ez a düh hamar elszállt. Napokig kattogott az agyam végigfuttatva a "Mi lett volna ha" lehetőségeket, és rá kellett jönnöm, hogyha másképp alakult volna a történet, az nagyon el lett volna rontva. Ugyanis ez így volt tökéletes, a tökéletlen zárással. Tetszett ez a majd mindenki továbbgondolja kedve szerinti befejezés. Meglepett, mert még nem találkoztam korábban hasonlóval, de egyben teljesen le is nyűgözött.
Összességében nekem nagyon tetszett ez a könyv, és legszívesebben világgá kürtölném, hogy "Te is, és te is olvasd el ezt a könyved, mert garantált élményben lesz részed benne".  Hogy kiknek ajánlanám? A sci-fi rajongóknak elsősorban természetesen, de igazából szerintem mindenki örömét lelné benne. A kaland, a fantasy és egy kicsit a humoros könyvek kedvelői is. Mert az Oculusban mindez egyszerre megtalálható, és éppen ez az egyik ok a sok közül, amiért én ennyire különlegesnek tartom. 
____________________________________

,,Aztán Verity egy nap közölte, hogy eljött a büntetésem utolsó felvonása, és ma elmegyek a havonta megrendezésre kerülő oculus-találkozóra.
Éljen.
Oculus-találkozó. Valami bizalomgerjesztőbb nevet nem tudtak volna adni neki? Nem is tudom, valami jó betűszót mondjuk, azoknál úgysincs nyomasztóbb! RKT – Rabszolga Koncentrációs Tábor? KJMNy – Kötelező Jópofizás Más Nyomorultakkal? FRANC – Fölényesen Rommátett Arcok Neurotikus Csoportja?
Oculus-találkozó. Semmi pénzért! Akkor se mennék rá, ha fájdalmat okozna érte.
Miután fájdalmat okozott érte, elkezdtem kiválasztani a ruhámat az estére."

Könyv további részei: -

Kiadó: Főnix Könyvműhely

Kiadás éve: 2016.

Könyvajánló: Becca Fitzpatrick - Végjáték

Író: Becca Fitzpatrick
Cím: Végjáték
Eredeti cím: Finale
Oldalszám: 404
Elmesélő: Nora Grey, E/1.
Kategória: misztikus (ifjúsági, fantasy, romantikus)
Eredeti megjelenés éve: 2012.
Kiadás éve Magyarországon: 2013.
Könyv további részei: Csitt, csitt, Crescendo, Vihar előtt

Rövid tartalom:


Nora és Folt azt hitte, immár maguk mögött hagyták a bajokat. Hank nincs többé, a csúf vendettának véget vethetnek. Ám Hank – akaratlanul – után Nora válik a nefilek vezetőjévé, és be kell fejeznie, amit előde elkezdett. 

Vagyis el kell pusztítania a bukott angyalokat. El kell pusztítania Foltot. 

Nora ezt sosem tenné meg – így hát tervet készítenek Folttal. Elhitetik a világgal, hogy szakítottak, és belülről alakítják át a rendszert. Nora meggyőzi a nefileket, hogy hibát követnek el, ha a bukott angyalok ellen szállnak hadba, Folt pedig megtud mindent a másik oldalról, amit csak képes. Megállítják a háborút, mielőtt egyáltalán elkezdődne. 

Azonban még a legalaposabban kidolgozott tervek is sokszor félresiklanak. 

Norát mindenestől igénybe veszi új szerepe, és az addig sosem tapasztalt hatalom vonzásába esik.




Saját vélemény:


  Fantasztikus zárása volt ez a könyv a sorozatnak. Nagyon sokáig húztam ennek az olvasását, tekintve, hogy nem tartottam kedvencemnek ezt a szériát. De ez most mindenképpen megváltozott. 

  A könyv elején Nora hihetetlenül nagy változásokon ment keresztül, amin azért végül is nem csodálkozom, tekintve az előző rész zárására. Magabiztosabb, bátrabb és ravaszabb lett, szinte a szöges ellentéte a korábbi énjének, és éppen ezért most nagyon a szívemhez nőtt. 
   Tetszett, hogy végre Folt is szerepelt a könyvben. Jó, nyilván ez így egy kicsit furán hangzik, de az előző két részben alig volt jelen egy-két fejezetben, a többiben meg csak igazából megemlítette Nora a nevét. Tudom, hogy elsősorban nem romantikus a könyv, de valamiért a Csitt, csitt sorozat volt mindig is az számomra, aminél ezt mindenképpen hiányoltam a fejezetekből, és itt végre valahára ez most megvalósult, így moly.hu-n rögtön be is kedvenceltem ezt a részt. :D
   Új szereplővel gazdagodott a történet szerencsénkre (vagy szerencsétlenségünkre, kinek mi), még pedig Danté-val. Személy szerint én őt gyűlöltem. Idegesített az egész lénye és hogy mindig mindenben tökéletesnek tartotta magát. Nyilván direkt írta unszimpatikus karakternek az írónő, de ez már nekem is túl sok volt, ami itt történt. Az egész sorozatból annyi jött le, hogy mindenki rossz, kivéve az isteni Nora Grey-t. Szegény Danté-nál telt be a pohár, sajnálom. :(
   Kalandosra, viccesre, romantikusra és igazán misztikusra sikeredett ez a zárás, és mindenképpen meg szeretném emelni a kalapomat Becca Fitzpatrick előtt. Bár nem teljesen értem, hol volt egészen idáig ez a zsenialitás, Becca, hm? Na, nem baj, azért mindenképpen szeretnék egy esélyt adni a Tükörjég című könyvének is.

Értékelés:


★ ★ ★ ★ ★ +1 ★


Online elérhetőség:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...