Viszlát, 2016!

Sziasztok! Durva, hogy milyen gyorsan eltelt ez az év, ugye? Ebben a bejegyzésben egy összesítést szeretnék készíteni, hogy mi mindenben változott/fejlődött a blogom, valamint visszatérünk a 2016-os könyvkihívásra. :D :D Emlékeztek még rá? Itt a bejegyzés róla: xxx

A 2016-os évet 7 feliratkozóval, és +3000 megtekintéssel kezdtem. Ekkor volt az, hogy egy kis ihlethiányban szenvedtem, alig hoztam bejegyzéseket, de még ennek ellenére is megkaptam életem első díját, a Dorothy Blog Awardot. :)♥
Ahogyan haladtunk tovább az idővel, a blogon is egyre több volt a nézettség, februárban, tehát alig két hónap elértük a 4000, áprilisban meg az 5000 megtekintést. Kaptam egy gyönyörű szép design-t, valamint egy másodszerkesztőt: Sazz-t.
A nyár eleje már egy kicsikét döcögősen indult, ugyanis már úgy éreztem, hogy nem élvezem azt, amit csinálok. Hogy állandóan ugyan arról írok, csak a bejegyzések címeit változtatom meg. Éppen ezért szavazatra bocsátottam a kérdést: Töröljem-e a blogot? Ha nem, akkor viszont sürgős változásokra lesz szükség. 
Ekkor volt 13 feliratkozóm, és már majdnem 6000 megtekintésem.
Végül aztán a változást választottátok (♥), ami egyet jelentett azzal, hogy a galériát bezárjam, a film-, a sorozatajánlókat és a véleménykifejtéseket ritkábban frissítsem. Az elején furcsa volt, és ennek dacára is írtam sorjában a film-, illetve a sorozatajánlókat, de végül mindegyiket kukába dobtam, mert egyszerűen nem tetszettek, és ami már nekem sem tetszik, azt nem szeretném nektek is megmutatni.
Több könyvajánlót írtam, valamint létrehoztam egy új bejegyzésfajtát: a Wattpad ajánlót, ugyanis az a közösségi oldal akkor nagyon sok részt vett ki az életemben. Pontosabban most is kivenne, ha lenne időm böngészni rajta és olvasni.
Viszont júliusban nem ez hozta meg a blog sikerét elsősorban, hanem a bizonyos 30 napos könyvkihívás Lénával. Amit igazából nem is csodálok, mert szerintem baromi jóra sikerült, és mindketten nagyon élveztük írni a bejegyzéseket. :) Ekkor történt a jelentős változás, ami miatt is emlegetem a júliust 'Második nyitásnak'. Hirtelen egy hónap alatt kétszeresére nőtt a feliratkozók száma, és 8000 megtekintésem lett. Ami elég király, akárhogy nézzük, nem?
Eljött a szeptember - új suli, új esélyek, új remények, ez a blogomra is érvényes, ugyanis belekezdtem a Főnix Könyvműhellyel egy olyan projektbe, hogy támogatják a blogomat egy-egy recenziós könyvpéldánnyal, ezért cserébe én írom sorjába a kritikákat róluk. Az első ilyen bejegyzésre novemberben került sor, Oculus címen meg is tekinthetitek. :)
De nem csak a Főnix Könyvműhelytől érkezett támogatás, hanem a Maximtól és a Twister Media-tól is, amit nagyon szépen köszönök ismételten! 
Még októberben - valamint decemberben - a többi bloggerrel egy közös projektbe kezdtünk, és létrehoztuk a Halloween-i, valamint a Karácsonyi Projektheteket. Az utóbbira már kevesebb időm volt publikálni, de én így is nagyon élveztem a bejegyzéseket írni. Remélem, hogy a többiek is, és még lesznek ehhez hasonló projektek. :)
A december hónap már egy kicsit mozgalmasabb volt számomra, ugyanis a kritika írás mellett még életem első interjúját is elkészítettem A. M. Aranth-tal, ami nekem nagyon sokat jelent, ugyanis ez azért egy szép kezdetet jelent, nem? 

Brutális egy év volt ez, de mégis imádtam 2016-ot, remélem, hogy a 2017-es évről is ugyan ezt fogom elmondani 2016. 12. 31-én. :D

_____________________________________________

Még Lénával kitaláltuk, hogy idén meg fogjuk csinálni a 2016-os Book Challenge-t, azonban ez nem igazán jött össze. :D Én csináltam, tényleg, csak nem volt időm mindet kiolvasni, plusz a listán is sokat variáltam. Léna viszont nem is foglalkozott vele. :'D♥ Az elején még komolyan vette, és talán 3-4 könyvet ő is elolvasott, de neki nem tetszett, hogy ennyire meg volt szabva, hogy mit olvassunk el idén, így félbehagyta a kihívást, és vagy harmincszor újraolvasta a Miután sorozatot. :D 

40 könyv volt összesen, ezekből azon a listán, amit a blogon tettem közzé 18 könyvet sikerült elolvasnom, azonban amit én sunyiban készítettem Word-ben, abból 30-at. Tehát tényleg nem volt sok hátra, de olyan könyvek maradtak, amiket szerintem nem mostanában fogok már elolvasni (ha egyáltalán el is fogom):

Oidipusz király, Frei Tamás - Megmentő, James Frey - Millió apró darabban, Janne Teller - Semmi, James Dashner - Halálkúra, Halálparancs, Cheryl Strayed - Vadon, Kimerly Derting - Eskü, George Orwell - Állatfarm (+ még egy grafikus regény).


Viszont mindezek mellett sok másik kihívást is teljesítettem idén, kereket 100-at, ami szerintem tök jó arány ehhez az egyhez képest, nem? :D Jövőre megpróbálok egy kicsit jobban odafigyelni a könyveim kategóriáira, és tenni fogok az ügy érdekében, hogy az az éves kihívásom már tényleg sikerüljön. :)

_____________________________

Idén összesen 67 könyves olvastam ki, ami a tavalyi 12-höz képest ez eszméletlenül jó és 10 könyvet szereztem be. :) Szerintem ez az év sikeres volt olvasás szempontjából, igyekszem ezt 2017-ben überelni. :)

Mindenkinek sikerekben gazdag 2017-et, és nagyon-nagyon boldog új évet kívánok! ♥

x Sam

Könyveim Book Tag

Köszönöm szépen a kihívást Gab C.-nek, akinek IDE kattintva meg is tekinthetitek a válaszait. :)

1. Legrégebbi könyv a gyűjteményedben

Joss Stirling - Lélektársak - Sky. :) Persze, vannak korábbról könyveim, amiket például mesemondóért kaptam, vagy év végi teljesítményért, de ez az az első könyv az életemben, amit saját pénzből vettem meg azért, mert el akartam olvasni.

2. A legújabb könyv a gyűjteményedben

Anne L. Green - Viharos érzelmek című könyve. Recenziós példányként kaptam az Álomgyár kiadótól. :)

3. Egy olcsó könyv

C. S. Lewis - Caspian hercegét még anno 50 forintért vettük. :) Egyébként lehet, hogy van olcsóbb könyvem, csak a régi könyveim nincsenek éppen nálam. 

4. Egy drága könyv

Igazából minden könyvemet 3000 forintért vettem, hacsaknem olcsóbban vagy kaptam/nyertem őket. :D

5. Egy könyv, aminek férfi a főszereplője

Egy könyv? Nekem abból több van. :D Útvesztő, Tűzpróba, Five - Az új generáció, Harry Potter sorozat és a Karácsonyi ének. :)

6. Egy könyv, melynek nő a főszereplője

Kábé a maradék 40 könyvemre illik ez az állítás, de akkor választok egyet: Kiera Cass - A korona. Ebben a könyvben van igazán kihangsúlyozva, hogy a főszereplőnk lány, és képes volt indítani egy Párválasztót, valamint később irányítania az országát.

7. Egy könyv, amit gyorsan befejeztél

Cassandra Clare és Sarah Rees Brennan Az Árnyvadász Akadémiáját végeztem ki szerintem a leggyorsabban, ugyanis nem elég, hogy teljesen magával ragadott, de még alig 76 oldalas is volt.

8. Egy könyv, amit sokáig olvastál

Haha, Cassandra Clare A Végzet Ereklyéi sorozatának második részét, a Hamuvárost tartott nagyon sokáig kiolvasnom, ugyanis még februárban elkezdtem, és kábé harminc oldal után el is ment tőle a kedvem, így végül júliusban egy éjszaka alatt kivégeztem. :D

9. Egy könyv, aminek pocsék a borítója

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nekem az összes könyveim borítója tetszik, de ha mindenképpen választanom kell egyet, akkor Lissa Price - A testbérlők című könyvét sorolnám ide. Túl fehér, túlságosan nem illik a történethez. Értem, hogy Callie-t ábrázolja az a lány, de szerintem szebben is meg lehetett volna oldani.

10. Egy könyv, aminek gyönyörű a borítója

Huha, most bajban vagyok. 

Bocsánat, egyszerűen képtelen vagyok egyet kiválasztani: az összes Cassandra Clare könyvem, Anna Banks - Poszeidón, A. M. Aranth - Oculus, Ava Dellaira - Kedves halottak!, Anne Bishop - Vörös betűkkel, Josh Stirling - Storm és Stone, Stephanie Perkins - Isla és a hepiend.

Most őszintén, hogy válasszam ki ezek közül a legszebbet?

11. Egy magyar könyv

Ennél a pontnál nekem egyből A. M. Aranth - Oculus című könyve jutott eszembe, ugyanis fogalmam sem volt arról, hogy magyar a szerzője. Én teljesen abban a hitvilágban éltem, hogy egy külföldi férfi írta, így képzelhetitek, hogy hogy örültem a fejemnek, mikor kiderült, hogy baromira nem. :D

12. Egy nemzetközi könyv

J. K. Rowling - Harry Potter sorozata. Szerintem mindenki egyetért itt most velem. :)

13. Egy vékony könyv

Cassandra Clare & Sarah Rees Brennan - Az Árnyvadász Akadémia a 76 oldalával.

14. Egy vastag könyv

Cassandra Clare - A hercegnő az 552 oldalával.

15. Egy fikció

Nekem erről rögtön Merissa Meyer - Cinder című könyve jutott eszembe, ugyanis ez a könyv disztópia, fantasy, urban fantasy, sci-fi és steampunk is egyben. Szerintem ez elég fikciós. :D

16. Egy nem-fikció

Szabó Tünde - Az alibi. 

17. Egy nagyon-nagyon romantikus könyv

Stephanie Perkins - Isla és a hepiend. ♥ Imádom ezt a könyvet, komolyan, meg az egész trilógiát is. Fáj a szívem azért, hogy vége, de tökéletes lett a zárása, úgyhogy valamennyire azért kiengesztelt az írónő. :)

18. Egy izgalmas akció vagy krimi

Egyik kategóriában sincsen könyvem, túlságosan is romantikus/fantasy/sci-fi beállítottságú vagyok. :(

19. Egy könyv, ami megnevettet

Joss Stirling - Lélektársak - Crystal. :D Az egész trilógiának ez a legviccesebb és legakciódúsabb része, ráadásul Xavier.♥

20. Egy könyv, ami megsiratott 

Cassandra Clare - A hercegnő. :( Nagyon szeretem az egész trilógiát minden szereplőjével, és iszonyatosan rossz volt elbúcsúzni tőlük. DE! Állítólag szerepel két szereplő is Cassie új könyvében, az Éjfél kisasszonyban. Úgy érzem, imádni fogom. :D

_________________________________________

Köszönöm szépen még egyszer a kihívást Gab C.-nek! :) Az én kihívottam pedig nem más, mint Katica! :) Sok sikert, már várom a bejegyzésedet! :D

Interjú A. M. Aranth-tal!

Sziasztok! A mai az egy nagyon különleges bejegyzés lesz, ugyanis nem mással, mint A. M. Aranth-tal készítettem interjút. Eddig négy könyve jelent meg, Cleadur – Dobszó a ködben, Acorenu – Kiválasztva, A Liliom Kora és az Oculus. Nekem eddig az utóbbi kettő regényéhez volt szerencsém, de a Holdárnyék sorozatát is nagyon el szeretném olvasni a későbbiekben.

Léna, Katica! Nektek is nagyon szépen köszönöm a támogatást! ♥

____________________________

Először is, nagyon szépen köszönöm, hogy időt szakítottál rá és elvállaltad ezt az interjút! ^^

Nagyon szívesen! :D Szeretem a jó interjúkat, a könyvek után ezekkel a legkönnyebb kapcsolatba lépni az olvasókkal. :) Én pedig szeretek kapcsolatba lépni az olvasóimmal, mert az olvasóim jó fejek.

Mi vagy ki inspirált arra, hogy elkezdj írni? Mindig is amolyan természetes dolog volt számodra a történetírás, vagy egy külső „kényszer” által szeretted meg?

Amióta az eszemet tudtam, szerettem mesélni – a családi legendárium szerint amint megtanultam beszélni, én akartam mondani az esti mesét. :) (Egy ilyen meg is őrződött valamikor 2-3 éves korom körülről: „A bányászok megtámadták a körhintát.” Ezután pedig beszédes csend. A körhinta sorsa pedig soha nem derült ki. Ó sors!) Aztán tizenhárom évesen elkezdtem kis alakú vonalas füzetbe fan fictiont írni pár barátom szórakoztatására – de nagyon hamar, alig harminc oldalacska után már eltértem a megszabott világtól, mert eltérni mókásabb volt. Tulajdonképpen innentől számítom, hogy írok. Nem volt igazából semmiféle külső kényszer – kifejezetten belsőt se éreztem. Ahogy arra se érez az ember megfogalmazható indíttatást, hogy lélegezzen: az ételekkel szemben a levegő nem mindig finom, így semmi jutalmat nem hordoz magában a lélegzés, csak azt, hogy még öt perc múlva is csinálhatjuk. Az írás is ilyen volt nekem: csináltam, mert ez vagyok én, és nélküle záros határidőn belül nagy bajom esett volna. :D 

Mielőtt még kiadatsz egy könyvet, meg szoktad mutatni valakinek az írásodat vagy szeretsz mindenkit meglepni a történeteiddel?

A feleségem az első olvasóm és egyben szűrőm. Hagyományosan ő találkozik minden írásommal először – sokszor fel is olvasom neki, mert nagyon szeretem látni az emberek reakcióját. Egy-egy fordulat előtt úgy izgulok, mint óvodások anyák napi versmondás előtt. :D De vannak még rajta kívül is szövetségeseim: sokszor elolvastatom az Oculus-címlaplányokkal, Klauval és Lucával a könyvet, mert nagy segítség, amikor megkérdezhetem őket, hogy ők mit tennének X és Y szereplő helyében. Olyan érdekes irányokba vitték el a sztorit, hogy csak na. Meg persze látja a kiadóvezető előre a szöveget, nem is beszélve a szerkesztőről. És tőlük is úgy várom a véleményeket, reakciókat, mint éhező az ebédet. (Meg ha már itt tartunk, az olvasói értékeléseket a moly.hu-n vagy e-mailben. Karácsonyra pedig karakterrajzokat vagy fanfictiont kértem – iszonyatosan érdekel, mi indul be az olvasóim fejében a könyveimet olvasva!)

A Liliom Kora címének a jelentését a könyv végén tudtuk meg. Előre ki szoktad találni a regényeid címeit vagy szeretsz spontán lenni?

Változó. A Liliom Korának vagy tíz címe volt, mire ide eljutottunk – itt a történet vége szolgáltatta az ideális címet. De van olyan, hogy írás előtt semmim sincs, csak egy címem. Ilyen egy még meg nem jelent, rég óta farigcsált dark fantasy történetem, az Odakint, de az Oculus is úgy indult, hogy a Főnix Könyvműhely kiadóvezetője, Zoltán adott egy jó alapötletet – hogy legyen egy világ, ahol az emberek bizonyos életkor felett megvakulnak, és a fiataloknak kell helyettük látni. Van egy olyan megérzésem, hogy ő valami mágikus fantasyt képzelt el – de nekem beugrott az oculus szó, ami szemecske latinul, annyira tetszett, hogy azonnal címnek akartam. Innentől nem volt megállás, csak úgy áradt az ötletparádé a fejembe. 

Nehezen szoktad kitalálni a könyveid címeit?

Ezt nem mondanám. Általában már az első pillanattól van egy címötletem, és szerencsére elég könnyen rászánom magam a cserére, ha valami jobb felmerül félúton. A Holdárnyék-sorozatnál nehéz a dolog picit, mert az egész széria lényege a nagyon régi és a nagyon új keveredése. Könyörgöm, ebben <asszem spoiler jön> kihalt nyelveken hadováló, pengetáncos elfek alapítanak metálbandát <spoiler vége>. Csakhogy a kihalt nyelveknek (mint amilyen az óangol, amely a regénycímek egyik felét adja) viszonylag korlátozott a szókincse modern szemmel nézve, sőt, a nyelvi struktúra sem mindig teszi lehetővé, hogy mai szemmel korrekt címet lehessen adni. Ezeken ezért mindig sokat agyalok. 

Mit szeretsz jobban írni: sorozatot, novellát vagy egyrészes regényt?

Hát, egyre inkább azt érzem, hogy a novella nem az én asztalom. Ha azt mondjuk, az írás olyan, mint egy borkóstoló, akkor a novellaírás az olyan borkóstoló, ahol miután megízleljük a bort, ki kell köpni, hogy a többi bor ízét is hiánytalanul élvezhessük. 

Na, erre én képtelen lennék. Vagy legalábbis nehezen. A novella egy ötlet, egy érzés, egy jelenet, egy gondolat vagy egy nagy csavar brilliáns villanása (kellene, hogy legyen). Ha előttem megvillan egy ilyen, én előkapom a nagyítót, körbe akarom járni, minden részletét látni, ismerni, érteni akarom. Ez novella hosszúságban iszonyú ritka, ha nem egyenesen lehetetlen. Csak olyan mester szerzők képesek ilyesmire, mint például Ted Chiang – az ő novelláskötete olyan, hogy ha elolvasod, soha az életben nem mersz újra novellát írni, mert ehhez a szinthez képest alsós fogalmazás minden, amire képes vagy. :D

A sorozat vagy önálló regény írása közt akkora különbséget viszont már nem látok – a sorozat tagadhatatlan előnye, hogy a második résztől kezdve nem kell Ádámtól és Évától kezdened a világépítést, hanem mélyítheted a már meglevő univerzumodat. Ez tök más munka, például itt már magabiztosabban szórhatsz hazugságokat, részigazságokat is a szereplők (és így az olvasók) elé, hogy aztán ők hámozzák ki az igazat. Úgymond nem kell annyira fogni az olvasó kezét, hiszen az első részben már megkötöttétek az író-olvasó szerződést, lefektetted neki a szabályokat. Így sorozatot írni nagyobb szabadság. És nagyobb öngyilkosság, kiadási szempontból. :D

Melyik könyved világában élnél legszívesebben? 

Nos, nézzük csak: a Holdárnyék-sorozatban embereket fal fel a Köd, miközben a Halhatatlanok egymásnak esnek világszerte, és egy sor apokaliptikus eseményre kerül sor. A Liliom Korában kis híján romba dől a a világot jelentő Város, aminek a mélyén sötét szekták hívei kivájják egymás szívét, hogy disznószívre cseréljék és így démonokat fogadjanak önmagukba, az Oculusban pedig menthetetlenül megvakulnék, és/vagy eladnának oculusnak. 

Hát, nem is tudom. Szerintem jó nekem ebben a mi világunkban. :D Kicsit szürke, kicsit savanyú, de a miénk. (Ettől függetlenül mindegyikbe szerelmes vagyok: legszívesebben végigtombolnám az összes Holdárnyék-koncertet, bevonulnék a Négy Zoa templomába papnak, és hajnalig söröznék Aoival Avalonon, meg fognám Truth kezét, hogy tudja, hogy nincs egyedül.)

Van olyan könyves karakter, akinek egy-egy tulajdonságát magadról mintáztad? Ha igen, akkor ki az, és mi köztetek a hasonlóság?

Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm. :) Valahol mindegyikük én vagyok – hiába igyekszem például Lucát minél inkább bevonni Truth karakterébe, attól még a karakter legbelső magja az én fejemből származik. Akik a leginkább hasonlítanak rám, az Amy a Holdárnyékból – mert önfejű, türelmetlen, harsány és külsőre magabiztos, de belül folyton kételkedik magában; Arakhnis, a Moonshadow igazgatója – az ő cinikus, kegyetlennek tűnő tanítási módszereit egy az egyben magamról mintáztam (igen, én sokszor ilyen voltam órákon. Igen, négyszázszor. Igen, másnapra.); és a Védelmező az Oculusból – az ő folytonos kételkedése, igazságkeresése, jobbítani vágyása és emberek iránt érzett kíváncsisága bennem is megvan. Veszélyes is ez: senkinek sem szabad átesnie a Védelmezőhöz hasonlóan egy messiás-komplexusba.

A Szeretetcsomag című novellád bizonyos szempontból nagyon hasonlít az Oculus világához. Ez a hasonlóság tudatosan készült, vagy teljesen véletlen?

Az annyira tudatosan készült, hogy eredetileg Kaled Merritt eredettörténete volt az a novella. :D Az első változatban ő volt a katonatiszt, aki átmegy mindazon, amin, csak ott még nem volt konfliktus más bolygó lakosságával, egyszerűen egy felderítő misszióra küldik be őt, ahonnan egyedül ő és Kira jön ki élve. Az akkor látott dolgok meglehetősen a frászt hozták Kaledre, ezért vállalta el eredetileg a Cernobog parancsnoki posztját – nem szeretett volna a Föld felszínén maradni. Aztán Szélesi Sándor, a kötet szerkesztője rámutatott, hogy a novella így ezen formáján nem üt akkorát – ezen a ponton jött be a képbe a kínaiak ellen való háború és a szeretetcsomag elküldésének ötlete is. Persze így az Oculus világába már nem igazán fért bele, így meg kellett változtatnom a szereplők nevét. Viszont tipikusan egy olyasmi sztori lett belőle, mint amilyenekkel az Oculusban a Szellem szórakoztatta magát, és határozottan jobb is lett az eredeti változatnál. Kalednek még várnia kell a maga eredettörténetére. :)

Azt olvastam, hogy az írói álnevedet az amaranthről, azaz a disznóparéjról mintáztad. Van ennek valamilyen különösebb oka? Esetleg egy vicces történeted kötődik hozzá?

Igazság szerint a név a Holdárnyék első kötetének megjelenésekor született meg – és mivel az Amaranth jól bejáratott név metal zenei körökben (ld. még a Nightwish azonos című dalát, vagy az Amaranthe zenekart), ráadásul a főszereplőt is így hívják benne, jó ötletnek tűnt (ráadásul kellőképpen nem magyar és nem férfi vagy női név, ami sajnos egy magyar férfi írónak szinte már-már létszükséglet, ha YA regényt ír). Azt csak később tudtam meg, hogy ezt a növényt (amit a görögök az édes feledés, az öröklét növényének tartottak) magyarul a meglehetősen szaftos disznóparéj néven ismerik – mondhatjuk, hogy ezt megszívtam. :D

Végezetül, mit gondolsz, melyiket nehezebb megírni egy történetben, az első vagy az utolsó sort?

Szerintem egyiket se nehéz megírni. Jól megírni viszont nagyon is nehéz tud lenni. Az Oculusnál például megvolt az első mondat, ahhoz nem nyúltam már többet, ugyanígy A Liliom Koránál. A minden idők top 10 legjobb első mondatainak listáján viszont egyik sem szerepel, ott olyasmik vannak, mint pl. Moskát Anita Horgonyhelyének első mondata, az „Itt nem szülhetsz!” vagy a „Kopp, kopp, kopp, platty.” mondat J. Goldenlane A szélhámos és a varázsló című regényéből. Ilyen szerzőktől érdemes első mondatot írni tanulni!

Ami számomra íróként sokkal nehezebb, az az, ami az utolsó sor után történik. Az ember korrekt lezárásra vágyik, egy jól behatárolható végre, jutalomra a jóknak, büntetésre a rosszaknak – vagy legalábbis arra, hogy tudja, hogy mi történik az utolsó sor után. Pedig az élet nem ilyen. Nincs lezárás. Az Oculusszal pont ezzel az elvárással mentem szembe, és meg kell mondanom, egyszerre nagyszerű és iszonyatos érzés. Ott függ az utolsó sor, mint valami függöny, és majd’ megőrülök, hogy félrehajthassam, és lássam, mi történik, amikor másnap reggel felkapcsolódik a villany, hogy lássam, ki van talpon, és miféle szörnyű vihar tombol a lelkében, miközben azt kívánja, bár ne ő lenne talpon... (Na tessék, már fel is hajtottam, és kukucskálok amögé a függöny mögé!) Ez egy természetes emberi vágy, bennem is megvan. Nem bírjuk, ha úgy tombol a vihar, hogy mi nem látjuk. Gonoszok vagyunk, mindnyájan, de legalábbis szadisták. Valahol mind olyanok vagyunk, mint a Szellem: ha csak gondolatban is, de kísérletezünk, kíváncsiságunkban nem törődünk azzal, kin gázolunk át, kinek a szenvedéséből kovácsolunk történetet. És bizony így van: a legnagyobb szadisták mi, írók vagyunk!

Még egyszer nagyon szépen köszönöm! ^^

Én köszönöm, ez nagyon jó volt! :D

_____________________________

Ennyi lett volna ez az interjú, remélem, tetszett nektek, én nagyon élveztem írni a kérdéseket, valamint később olvasni Péter válaszait is. :) 
Elérhetőségei:
Moonshadow
Moly.hu
Facebook

Karácsonyi Projekthét 2016. - Karácsonyi Tag

Sziasztok! :) A projekthetesek közül pár blogger készített egy TAG-et, amit ha jó tudok, mindenki kitöltött. Remélem, hogy tetszeni fog nektek! :)

GOTHIC KÉRDÉSEI: 

1. Melyik könyvkarakterrel indulnál karácsonyi bevásárlásra? 

Wesley Rush-sal. :D

2. Melyik szereplővel futnál össze a legkevésbé szívesen a fagyöngy alatt és kitől fogadnál el egy „kimentést”? 

Akivel legkevésbé sem, az Trevor a Miután sorozatból, akit meg úgy elfogadnék az Étienne St. Clair. :D :D 

ANITA KÉRDÉSEI: 

3. Mit tennél, ha valaki szemtől szembe megkérne arra, hogy ajánlj neki egy (vagy több) könyvet? 

Először is leültetném, hogy ez hosszú menet lesz, utána meg elkezdeném neki sorolni a kedvenc könyveimet. Anna és a francia csók, Méregtan, Oculus, Párválasztó, Apa, randizhatok egy lovaggal?, Rubinvörös, Reménytelen és a Poszeidón.

Ezek a 'muszáj' kategóriájú könyvek, utána meg megkérdezném, hogy milyen műfajban gondolkozott.

4. A környezetedben élők hogyan viszonyulnak a könyves blogger életviteledhez? (Recik, könyvhalmok, könyvjelző gyűjtemény, etc.) 

Hát, egy részük nagyon örül neki, érdeklődőek, támogatóak, a másik fele meg pont, hogy az ellenkezője, őrülnek néznek. De nem baj, valakinek annak is kell lennie, nem? A könyvőrülttel meg meg is lennék elégedve.

DORKA KÉRDÉSEI: 

5. Ki miért vagy miért nem szereti a telet? 

Egyáltalán nem szeretem a telet, mert hideg van, sötét, állandó rossz hangulat az időjárás miatt, meg annyira le van az ember korlátozva az évszak miatt... 

6. Mik azok a szokások, amit ilyenkor rendszeresen csináltok, ha a karácsonyi készülődés elkezdődik? 

Személy szerint az a szokásom, hogy olyan 9-10 körül felkelek, aztán ráugrok a nővéremre, hogy "Ébresztőőő, karácsony van!". Viszont családostul meg az, hogy mikor már mindenki észhez tért a reggeli kómából bekapcsolunk egy ünnepi lejátszási listát, megreggelizünk, és mindenki megy a maga dolgára. Konyhába, fát díszíteni, takarítani. 

VIKCS KÉRDÉSEI: 

7. Melyik könyvnek örülnél legjobban a fa alatt? (Szigorúan csak 1 könyvet választhatsz!) 

Azt hiszem, aminek most a legjobban örülnék, az a Minden eltűnt lány Megan Miranda-tól. :)

8. Te hogyan készülsz a karácsonyra? 

Az egyik kérdésnél már félig megválaszoltam. Általában én szoktam díszíteni a fát (azért ilyen csúnya minden évben), utána meg anyunak szoktam segíteni a sütés/főzésben. Ha végeztünk, megterítünk, eszünk, utána kifekszünk az ágyba egy közös filmezésre. Utána ajándékátosztás.

HENI KÉRDÉSEI: 

9. Melyik az a könyv, amitől elolvadsz a hideg ellenére is?

Stephanie Perkins - Anna és a francia csók. Úgy imádom azt a könyvet, olyan édes!♥

10. Melyik könyvet használnád gyújtósnak, hogy ne legyen hideg?:D 

Sarah Dessen - Altatódal, ez egyértelmű számomra.

MOLLY KÉRDÉSEI: 

11. Melyik könyves pasit szeretnéd a karácsonyfa alá? :P 

Nincs megkötve, hogy csak egyet lehet választani, szóval...

Étienne St. Clair, Josh Wasserstein, Dean Holder, Galén, Xavier Benedict, Jem Carstairs, Gideon de Villiers és Archer Cross.

12. Melyik könyvszereplővel töltenéd legszívesebben az ünnepeket? 

Xavier Benedict.

JANINA KÉRDÉSEI: 

13. Mivel és kivel töltitek a karácsonyt? 

A Szentestét a nővéremmel, az anyukámmal és a barátjával, a karácsony első napján az anyai ági, a karácsony másnapját meg az apai ági rokonaimmal, és mindig közös evéssel szoktuk tölteni.

14. Mit szerettek a legjobban az ünnepben? 

Magát a hangulatot, a halászlevet, mert hát az fontos, és a karácsonyfában a gyönyörködést.

SOL KÉRDÉSEI: 

15. Az egyik kedvenc könyved világában élsz, és a főszereplővel/főszereplőkkel töltöd az ünnepeket. Hogyan telik december 24-e? 

Szerintem ugyan úgy telne. Díszítéssel és sok evéssel.

16. Mit ajándékoznál a kedvenc könyvszereplődnek karácsonyra? 

Farmert. :D /America Singer/

17. Melyik két teljesen különböző könyved főszereplőjét állítanád egymás mellé a fagyöngy alá? Lebutítva a kérdést: melyik két könyvszereplődet hoznád össze?

Sophie Mercert Kile Woodwork-kel. Nem tudom, hogy miért, szerintem nem is férnének meg egymás mellett, de azért cukik lennének, nem?

VICKY KÉRDÉSEI: 

18. Ha egyetlen könyvvel kéne visszaadnod a családi karácsonyaid hangulatát, melyik lenne az? 

Nehéz kérdés. Talán Anne Eliot - Toplistás szerelem?

19. Ha lehetőséged lenne elutazni egy trópusi szigetre karácsony idején, elmennél vagy ragaszkodnál a hagyományos ünnepléshez?

Biztos, hogy nem. Otthon maradnék inkább.

20. Mi a karácsony árnyoldala számodra? 

A sok utazás a rokonok között. Konkrétan ezalatt a három nap alatt beutazom egész Magyarországot.

CSENGE KÉRDÉSEI: 

21. Van olyan kedvenc karácsonyi könyved, amelyet minden évben újraolvasol? 

Nem olvastam még ilyen külön karácsonyi könyvet, de most kaptam egyet az osztályfőnökömtől, hátha jövőre már mást válaszolok erre a kérdésre!

22. Ha karácsonyra csak 3 könyvet szabadna kérned, akkor melyik 3 lenne az? 

Az egyik a korábbi kérdésben megválaszolt Minden eltűnt lány lenne, a második az Éjfél kisasszony Cassandra Clare-től, a harmadik meg Rácz-Stefán Tibor Túl szép című könyve, de azt nem tartanám meg, hanem továbbadnám Lénának.

BARBY KÉRDÉSEI: 

23. Szoktál az évszakhoz kötődően akkor aktuális (pl. télen-téli könyvet) könyvet olvasni? 

Nem. Általában télen nyári, nyáron meg téli könyveket van kedvem olvasni. Még az ízlésem is makacs.

24. Melyik a kedvenc téli borítód? 

Szurovecz Kitti - Hópelyhek a válladon.

ALICE BERTRAND KÉRDÉSEI: 

25. Mi számodra az ideális karácsonyi zene? 

Train - Shake it up

26. Melyik írótól kérnél új könyvet a fa alá? 

Joss Stirling.♥

SÁRA KÉRDÉSEI: 

27. Szoktál saját kezűleg ajándékot készíteni? 

Igen, az utóbbi időben elég sokat.

28. Melyik a kedvenc téli/karácsonyi illatod?

A bejglié. :D

GORKIE KÉRDÉSEI: 

29. Ha olyasmit kapsz, ami nem tetszik vagy már megvan, elmondod/kimutatod az ajándékozódnak vagy úgy teszel, mintha örülnél? 

Nem, sosem szoktam, mindig örülök neki.

30. Egyetértesz? „Nincs Karácsony Kevin nélkül.” :)

Persze, alap, hogy nincs karácsony Kevin nélkül. :)

JUDY KÉRDÉSEI: 

31. Mennyi időd jut ilyenkor olvasásra a nagy karácsonyi eszem-iszom és ajándékozás közepette? 

Szinte semennyi. Éjjel szoktam.

32. Mi lesz nálatok a menü? 

Az egyik helyen rántott hús/hal, halászlé, cézársaláta, a másik helyen szinte ugyanez, csak kiegészítve sültekkel és pörkölttel, a harmadik helyen szintén ugyanezek, plusz fasírt. :D 

NIITAA KÉRDÉSEI: 

33. Van olyan könyv, ami ilyenkor mindig előkerül, történettől függetlenül? 

Nem, nem igazán. 

34. Melyik a top 3 karácsonyi zene, amit hallgatni szoktál? :) 

Train - Shake it up

Dean Martin - Let it Snow!

Wham! - Last Christmas

VIRÁG KÉRDÉSEI: 

35. Bevállalnád az egyedül karácsonyozást? 

Hát, ha nem vagyok rákényszerülve, akkor nem.

36. Nem csak a karácsony, az újév is közeledik. Ti megtartjátok az ehhez kapcsolódó szokásokat? Tesztek fogadalmat? 

Nem, egyedül én csináltam tavaly egy bakancslistát, amin kemény egyetlen egy pont szerepelt, az, hogy végre olvassam ki Szabó Tünde - Balla Adrienn - Az alibi című könyvét. De még mindig nem teljesítettem. :'D

VALENTINE WIGGIN KÉRDÉSE: 

37. Mit kapnál szívesen fiktív szereplőtől?

Könyvet, természetesen. :)

Projekthetes társaim:

Adri Könyvmoly , Heaven for the books , Three points of view , Írásaim Tárháza , REAl Thoughts , Könyvjelző , Coffee and manga , Könyvvadászok , Metaforaszennyezés , Hagyjatok! Olvasok! , Bookish Notes , Today Wiggin , Neverhood's Diary , Kitablar , Books of Dreamer , Varázstinta , Veronica's Reader Feeder , Feel Incincible , Goodbye Agony , Mira Könyvespolca , Csingiling és a könyvzug , Olvasó körút , Alice the Sweaterist , Never Let Me Go , Karina & Books , Anya olvas , Never give up , My Book Word

Karácsonyi Projekthét 2016.

Sziasztok! :) Újra nekiláttunk egy projekthétnek a bloggerekkel, remélem, hogy tetszeni fog nektek, és nyomon követitek a karácsonyi bejegyzéseket. :)

Projekthetes társaim:

Adri Könyvmoly , Heaven for the books , Three points of view , Írásaim Tárháza , REAl Thoughts , Könyvjelző , Coffee and manga , Könyvvadászok , Metaforaszennyezés , Hagyjatok! Olvasok! , Bookish Notes , Today Wiggin , Neverhood's Diary , Kitablar , Books of Dreamer , Varázstinta , Veronica's Reader Feeder , Feel Incincible , Goodbye Agony , Mira Könyvespolca , Csingiling és a könyvzug , Olvasó körút , Alice the Sweaterist , Never Let Me Go , Karina & Books , Anya olvas , Never give up , My Book Word

Könyvajánló: Stephanie Perkins - Isla és a hepiend

Író: Stephanie Perkins

Cím: Isla és a hepiend

Eredeti cím: Isla and the Happily Ever After

Oldalszám: 344

Elmesélő: Isla Martin, E/1.

Kategória: romantikus

Kiadó: Könyvmolyképző

Eredeti megjelenés éve: 2014.

Kiadás éve Magyarországon: 2016.

Könyv további részei: Anna és a francia csók, Lola és a szomszéd srác

Rövid tartalom:

A városban, amely sosem alszik, fellángol a románc, de vajon kiállja a szerelem az idő próbáját? 

A reménytelenül romantikus Isla azóta van belezúgva a zárkózott művész Joshba, mióta csak megkezdték első évüket a Párizsi Amerikai Gimnáziumban. Egy véletlen nyári találkozás után Manhattanben románcuk nem is tűnik olyan lehetetlennek, mint Isla hitte. Ám ahogy Franciaországban megkezdik végzős évüket, Islának és Joshnak komoly kihívásokkal kell szembenézniük: meg kell birkózniuk a családi drámával, bizonytalan egyetemi jövőjükkel, és azzal az igencsak valószínű lehetőséggel is, hogy talán el kell válniuk egymástól. 

A rajongók kedvencei, Anna, Étienne, Lola és Cricket mind felbukkannak ebben az igaz szerelemről szóló, édes és érzelmes történetben – amihez New York, Párizs és Barcelona szolgáltatja a bámulatos hátteret –, Stephanie Perkins népszerű sorozatának lezárásában.

Saját vélemény:

Végre! Már olyan régóta várom, hogy megjelenjen ez a könyv. Erre itt van. Kiolvastam, és most értékelhetem. El sem hiszem!

Imádtam. Komolyan, és ezt most nem elfogultságból mondom. Isla és Josh élete már az Anna és a francia csókban is nagyon érdekelt. De így, most, hogy a kettőt egyszerre kaptam meg, nem is tudom, hogy merre kapkodjam a fejemet.

Isla rettenetesen a szívemhez nőtt. Tetszett az egész személyisége, az örök vidámsága, és a kitartósa. Vicces, iszonyatosan makacs, és lehet, hogy néha elment a magabiztossága, valamint hozott pár elvetemült döntést, de ennek ellenére szerintem Isla egy remek karakter, akivel a valóságban is szívesen megismerkednék.

Joshtól meg menten dobok egy hátast. Esküszöm, olyan félénknek tartottam az Anna és a francia csókban, de itt... Teljesen félreismertem. Nála inspiráltabb, kitartóbb és lenyűgözőbb (igen, azt hiszem, ez a megfelelő szó rá) karaktert még nem látott a világ. Josh most nem csak álompasivá, hanem példaképpé is vált számomra. Olyan pozitív kisugárzást árasztott magából, hogy teljesen rabul ejtett. 

Tetszett, hogy Anna, Étienne, Lola és Cricket is szerepelt a történetben. Mindannyiukat nagyon szeretem és jó volt így együtt látni őket egy pár oldal erejéig. Ami meg Étiennéket illeti... Hát, menten megzabálom őket! Stephanie, imádlak ezért, hogy beletetted a részbe! Komolyan, elsírtam magamat tőlük. Istenem, még most is bekönnyeztem!

Fáj a szívem azért, hogy vége a sorozatnak. Azt hiszem, örök kedvencemmé vált mind a három része ezalatt az egy év alatt. Egyszerűen tökéletes minden egyes sor, amit Stephanie leírt. Vicces, érdekes és érzelmekkel teli. Teljes mértékben meg vagyok elégedve ezzel a zárással. Még esetleg szívesen olvasnék egy különkiadást Meredith szerelméről, hogy még kerekebb legyen a történet, de őszintén, én így is boldog vagyok ettől a befejezéstől.

Értékelés:

★ ★ ★ ★ ★ +1 ★

Online elérhetőség:

Még nincs.

Story of My Life Music Challenge

Sziasztok! Barby által ki lettem hívva egy újabb kihívásra, ami nem más, mint a Story of My Life Music Challenge.

Hogy mi is ez valójában?

Virág, a Never Let Me Go írója találta ki ezt a kihívást, melynek feladatai:

1. A poszt elejét ellátni a fenti képpel, ami a kihívás jelképe, majd megjelölni egy linkkel a Never Let Me Go-it, mint a kihívást indító blogot.

2. Bemásolni a „feladatok” részt, így ismertetve mindenkivel a kihívás lényegét és felépítését.

3. Kiválasztani 10 idézetet dalokból, amik leírnak téged, megmutatják az életed egy részét, egy fontos érzelmedet vagy gondolatodat, és leírni őket előadóval és címmel együtt, majd adni egy rövid magyarázatot arról, mit is jelent neked az a pár sor, amit idéztél. Így a kihívás arra is jó, hogy az olvasók kicsit jobban megismerjenek, és remélhetőleg még te is jól szórakozol közben.

4. Kihívni pár bloggert-bloggerinát, hogy csatlakozzanak a kihíváshoz!

Tök király, nem?

Na, de akkor a teljesítésem:

1. Sia - The Greatest

"Nem adom fel, nem fogom feladni

Nem adom fel, nem nem nem

Szabad vagyok, hogy a legjobb legyek, élek

Szabad vagyok, hogy a legjobb legyek ma este"

Az elmúlt időszakban elég nehéz volt nekem minden, ugyanis kilencedikes lettem és iskolát váltottam. Olyan helyre mentem továbbtanulni, ami több, mint kétszáz kilométerre van a házunktól, ráadásul még soha az életemben nem jártam ott korábban. Nem ismertem senkit, azt sem tudtam, hogy mi hol van, és ez a dal pont akkor jelent meg, mikor egy kis támaszra volt szükségem, és segített egy kicsit tisztázni a gondolataimat a suli, a kolesz, a város és a céljaim elérése kapcsán.

2. P!nic at the Disco - Hallelujah

"Senkinek nem kellesz, ha nincsen szíved és

Csinosan ülök a vadiúj sebeimmel és

Sosem fogod megtudni, ha meg sem próbálod újra

Szóval próbálkozz

Próbálkozz

Próbálkozz"

Elég ambiciózusnak (és mazochistának) tartom magamat, ugyanis mindig hatalmas nagy őrült álmokat akarok megvalósítani. Az egyik bejegyzésemben olvashattatok is párról, és úgy egy évvel ezelőtt (talán kábé ezt a dalt is akkor hallottam először) csaptam az asztalra, hogy már pedig én ezeket akkor is meg fogom csinálni, lehetnek akármilyen nehezek, vagy éppen lehetetlenek. Sokszor estem már orra, és bizonytalanodtam el, de még sosem adtam fel. 

Első lépés, Kaposvár kipipálva. A másodiktól meg már csak egy nagyon pici választ el. Ha már sikerült végre elkezdenem, illene is befejeznem, nem?

3. twenty one pilots - Fairly Local

,,Nem vagyok teljesen gonosz 

Harcolok, amit nem kellene, 

Tudom, hogy érzelmes vagyok 

Amit akarok, azt próbálom menteni 

Tudom, ki is vagyok igazán 

Igazán van választásom 

Holnap ütemet váltok 

Hogy megsemmisítsem a tegnap táncát"

Ez a legpéldaértékűbb pár sor, amit valaha is hallottam. Ilyen szeretnék lenni, hogy lazán ki tudjam ejteni a számon az ehhez fogható mondatokat, de még sajnos nem jutottam el arra a szintre. Mert még nem teljesen tudom, hogy ki is vagyok igazán.

4. Sido - Bilder in Kopf

"Konzervált és archivált, elmentettem

Lepecsételt és megszámozott, hogy könnyű vagyok

Amikor az emlék lassan elvész,

Én mégiscsak pontosan tudom, hol találhatja meg őt az ember"

Még a nővérem mutatta ezt a dalt, és ebben a pár sorban tisztára magamra leltem. Alapjáraton véve én egy borzasztóan feledékeny ember vagyok, de egyes emlékekre tökéletesen emlékszem, minden egyes percére, néha sokkal jobban is másoknál. Ilyenkor olyan az agyam, mint az a fekete fényképalbum az ezüst gombbal.

5. P!nk - Just Like Fire

"És az emberek azért nevetnek ki téged, mert ők pont ugyanolyanok, mmm, mmm

Nézd, inkább más lennék, mi mennénk egy másik úton

Akkor játsszuk a játékot, mmm, mmm"

Ehhez csak kettő rövid kis sztorit fűznék hozzá:

Első héten Kaposváron sétálunk a vasútállomás környékén az egyik barátnőmmel, ő úgyszintén elég messziről jött, és csak párszor járt ott.

Ő: "Úristen, itt milyen helyes fiúk vannak!"

Én: "Úristen, itt milyen jó a beton!"

A másik szintén év eleje felé volt, álltunk a buszmegállóban ugyan azzal a barátnőmmel, és tényleg, már minden bajunk volt, este hét körül járt az idő vasárnap, fáztunk, éhesek voltunk, és egyfolytában azt hajkurászta, hogy "csak érjünk már oda", "megfagyok", "sosem érünk oda", "hol van már az a busz?", mire én hirtelen felpillantok rá, és halál komoly arccal megszólalok:

- Szerinted az afroamerikaiak el tudnak pirulni?

6. Rag'n'Bone Man - Human

,,Ne kérdd a véleményem
Ne várd, hogy hazudjak"

Mindig őszinte vagyok másokkal, ami végül is nem feltétlenül egy rossz tulajdonság, de azért én is ismerem a bizonyos határokat. Addig nem mondom az illető képébe például, hogy rosszul áll neki a pólója, míg ki nem kérdezi róla a véleményemet.

Sokan nem kedvelnek emiatt a tulajdonságom miatt, de most őszintén, senki sem várhatja el tőlem, hogy azért hazudjak nekik, hogy jobban megszeressenek.

7. Katy Perry - Rise

,,Amikor, amikor a tűz újra a lábam alatt van
És a keselyűk elkezdenek körözni
Suttogják „kifogytál az időből”
De mégis, emelkedek
Ez nem hiba, nem véletlen
Amikor azt gondolod, a végső vég már közeledik
Gondold újra
Ne lepődj meg, én továbbra is emelkedek"

Sokan mondják az ember életében, hogy ez sem fog menni, az sem fog menni. Egy párszor már én is megtapasztaltam ezt a saját bőrömön. De a helyzet az, hogy mi alapon mondja neked bárki is, hogy "képtelen vagy rá"? Ha te úgy gondolod, hogy neked az a valami menni fog, akkor az igenis menni fog, aztán meg pisloghatnak a többiek ha sikerül megcsinálnod a "lehetetlent". 

8. Luxuslärm - Leb' deine Träume

,,Ha repülni akarsz,

állj a széllel szembe!

Le tudod győzni az árnyakat,

mert a csillagok sokkal közelebb vannak hozzád.

És a fal végén tovább

haladhatsz, ha ugrasz.

Minden nap, minden perc oly

sokat adhat neked, csak te adod

bele szíved-lelked!"

Csak te tudhatod, hogy mit akarsz, légy bátor megtenni, ne foglalkozz semmilyen hátráltató tényezővel, csak éld az álmaidat és használj ki minden percet az életben, hiszen egyszer élünk. :D

9. Tankcsapda - Alföldi gyerek

,,Alföld itt mindenkit mindenki lát nincs ami

Eltakarná az ember fiát

Se az örömeit se a búját, baját

Mint a vizet, úgy iszunk meg minden piát

Alföld itt télen pustol a hó

Nyáron cseresznyéből van a fülbevaló

Hiába szidják, már nem érdekel

Ezek hozzám már nem érnek el…"

Minél idősebb leszek, annál inkább idézem fel szívesebben a kisgyerekkori élményeimet. Bács-Kiskun megyében éltem tizenkét éven át, és csak most kezd előtörni ez az igazi alföldi énem. Pesten és Kaposváron is egyaránt teljesen más gyereknek lenni, pláne ott felnőni, és nem feltétlenül tudhatják, hogy milyen érzés fára mászni, vagy megetetni a tyúkokat, vagy a traktorsofőröknek inteni minden reggel  suliba menet.
Ami nem mindig rossz dolog, természetesen.

10. John Legend - All of me

,,Mihez kezdenék az okos hozzászólásaid nélkül?

Bevonzottál, hogy utána elzavarhass

Elcsavartad a fejemet, nem viccelek, nem bírlak leállítani

Mi járhat abban a csodálatos elmében?

Rajta vagyok a varázslatosan rejtélyes járatodon

És annyira szédülök. Nem tudom mi ütött belém, de majd jobban leszek"

Először is, imádom ezt a dalt, meg John Legend hangját is. Megnyugtató, ráadásul gyönyörű a szövege. Azonban nem vagyok és még sosem voltam szerelmes. Akkor miért választottam tizediknek egy romantikus dalt?

Azért, mert remélem, ha kapcsolatban leszek, én is így fogok érezni, meg majd Ő is, ha ezt a számot hallgatja. Hogy magunkra lelünk ebben a dalban a sorokat újraolvasva. 

Köszönöm szépen még egyszer a kihívást Barbinak, én egy embert szeretnék kihívni, Katicát. :) Remélem, hogy te is kitöltöd, én nagyon élveztem leírni minden egyes sort ebben a bejegyzésben, úgyhogy remélem, neked is tetszeni fog. :D

Nagyon jó kihívást találtál ki, Virág, köszönöm, hogy részese lehettem! :)