Csipkerózsika. Mackótestvér. Susi és tekergő. Hamupipőke. Aladdin. Toy Story. Hófehérke és a hét törpe. Az oroszlánkirály. Volt. Némó nyomában. Szépség és a szörnyeteg. Pinokkió. Bambi. Alíz Csodaországban. Macskarisztokraták. Robin Hood. Pocahontas. A Notre Dame-i toronyőr. Mulán. Tarzan. Herkules. Dínó. A kincses bolygó. A Robinson család titka. A dzsungel könyve. A kis hableány. Csodacsibe. Lilo és Stitch. L'ecsó. Szörny RT. A hihetetlen család. Egy bogár élete. Fel. Verdák. Pán Péter. Az öt legenda.
Fájó szívvel szoktam hallgatni, amikor egy velem egykorú (vagy amikor még rosszabb: egy nálam idősebb) azt mondja, hogy nem látta például a Toy Story-t. Az a gond ezzel, hogy még arra sem tudják fogni a fiúk, hogy túl lányos, mert ez a mese egyáltalán nem az.
Csak számomra ilyen alap mesék az itt felsoroltak? Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs. Én javarészt ezeken nőttem fel. Konkrétan egy olyan mese sincsen, amit én még nem láttam.
Fájó szívvel szoktam hallani azt is, amikor egy 12 éves lány azt mondja, hogy "én nem nézek ilyen hülyeségeket, mert már kinőttem ezekből".
Ugyan már! A mesékből nem lehet kinőni! Persze itt most nem a Mickey egér játszóterére vagy a Barbie-ra gondolok, hanem a korábban felsoroltakra. Az a jó az efféle mesékben, hogy bármikor, bárkivel meg lehet nézni őket. Én például az apukámmal szoktam (!). Fantasztikus családi program, még ha ezt mások "dedósnak" is tartják. A nosztalgia kedvéért néha időt lehet rá szánni szerintem.
Hogy mikor nő ki belőlük az ember? Személy szerint azt gondolom, hogy soha. Viszont már csak hozzáállás kérdése, hogy nagyobb korunkban nézni fogjuk-e őket. Például a nővérem most 21 éves, és egyszerűen képtelen megnézni egy disney mesét (Filmet is, de ez már egy másik téma). Mikor megkérdeztem, hogy miért, azt felelte: Most, hogy idősebb lettem, már nagyon idegesítenek az animációk, és a különböző szereplők vinnyogós hangjaik.
Érthető indok, de ez nem feltétlenül mondható el mindegyik meséről. Például a régebbi mesékben, mint a Macskarisztokratákban nincsenek olyan hatalmas nagy és profi animációk, ráadásul még a szinkronhangok is korrektek, úgyhogy ide is csak azt tudom mondani, hogy hozzáállás kérdése. A nővérem úgy gondolja, hogy mivel ő már látott egy olyan mesét, amiben nyávognak a karakterek, ezért ő elkönyvelte annak, hogy akkor minden animációs film ugyan olyan.
Szóval, én ebből a bejegyzésből azt szerettem volna kihozni, hogy rengetegen alig ismernek egy-két disney mesét, és a hozzáállásuk miatt ez nem is fog változni. Pedig szerintem pár animációs film a felsoroltak közül alap.
Sajnálom, hogy ez egy ilyen rövid bejegyzés lett, legközelebb igyekszem hosszabbat hozni. Köszönöm, hogy elolvastátok!
A mai animációs filmekért én sem vagyok oda, mert sajnos a legtöbb csúnya, és egy kaptafára készül. Ráadásul a szövegek gyakran annyira modernek és "menők", hogy én sem értem, nemhogy egy gyerek.
VálaszTörlésA klasszikus meséket viszont bármikor megnézem, még felnőtt fejjel is. Aki a meséket szereti, az rossz ember már nem lehet. Ráadásul a régi mesék tanulságosak, aranyosak, kedvesek és jók a dalok, ellentétben a maiakkal sajnos.