Kampány! Oldalak, amelyek megérdemelnek több megtekintést

Sziasztok! Bizonyára tudják azok az olvasóim, akik gépről vannak, hogy jobb oldalon a modulok között van egy kép, amire ha rákattintotok, elvisz a Skyscraper Blogdesign nevezetű oldal egyik bejegyzéséhez.

xxx

Ez az oldal elindított egy kampányt, melynek a neve Üzenet a bloggerektől. Röviden az a lényege, hogy ha tetszik valakinek egy bejegyzés (vagy esetleg maga a blog vagy oldal), akkor kapjon az író valami kommentfélét, esetleg egy kis elismrést, rövid vélemény, vagy építő jellegű kritikát. 

Olvassátok el a bejegyzést! Elgondolkodtató, és lelkesítő is egyben.

Na de lényeg a lényeg, ebben a bejegyzésben pár Facebook oldalt, történetes/ajánlós blogot fogok linkelni és írni róluk egy rövid kis ismertetők. Csak is kizárólag olyanokról lesz itt szó, amiket én régóta nézegetek, és rettenetesen kevés megtekintés van rajtuk, pedig a blog/oldal fantasztikus. 

xxx

Nekem ez a kedvenc képem. Milyen jó már! :D

   Ezt a Facebook oldalt az egyik barátnőm vezeti, aki valami eszméletlenül jól tud rajzolni. Ide többnyire képeket tesz ki egy-egy doodle-s művéről, amik nagyon-nagyon szépek. Az oldalon jelenleg 21 like van, és nagyon remélem, hogy ez a későbbiekben meg fog változni, mert a lány, aki vezeti igazán tehetséges.    Elég régóta nem hozott új bejegyzést, aminek az oka a visszajelzéshiány. Ha tetszik nektek az oldala, akkor kérlek, lepjétek meg egy-egy kommenttel vagy like-kal.

xxx

Ez egy könyvajánlós blog, amit egy Barbi nevezetű lány vezet, és én imádom olvasgatni a bejegyzéseit, mert szerintem hihetetlenül jók. Mint láthatjátok, egy viszonylag népszerű oldalról van itt most szó, de mivel számomra újonnan felfedezett, ezért mindenképpen szerettem volna megmutatni nektek, hogy milyen tehetséges könyvmolyok élnek a Földön. :)

xxx

   Tény, hogy még csak a prológus van fent, de annyira tetszik ez a blog, hogy muszáj volt idesorolnom. 16 feliratkozó van, de én úgy gondolom, hogy ez az a történet, ami megérdemelne sokkal többet is. Nagyon jó, ötletes ráadásul az író stílusa is megfogott. Íme a rövid leírás:

Jason átlagosan tengeti a szürke hétköznapjait Osloban, de ez egy sorsfordító délután megváltozik. A fiú egy gyilkosság közvetlen szemtanújává válik két járókelővel együtt. Bill Cutter, aki rettegésben tartja Oslot, szép sorjában elteszi lábalól a szemtanúit, hogy a rendőröket megfélemlítse, nehogy beavatkozzanak a precízen kitervelt, nagyszabású akciójába. Ám Jason valamiért felkeltette Bill érdeklődését az ismerős arcvonásai és gesztusai miatt. A gyilkos Jasont választás elé állítja: Vajon a fiú elfogadja Bill ajánlását és mellészegődik, vagy az életével fizet, mert rosszkor volt rossz helyen?

Egyenlőre ennyit szerettem volna megosztani Veletek, remélem tetszett, és lehet, hogy még láthattok ilyen bejegyzéseket. Kérlek, csatlakozzatok Ti is a kampányhoz, kommenteljetek vagy iratkozzatok fel az oldalakra ha tetszenek. Akár Te is elküldheted a saját blogodat Nekem, nagyon szívesen elolvasom, és biztos, hogy hagyok nyomot magam után. :)

Galéria - November

Ősz idő

Fallen Angel: Bukott angyal

Sötét novemberi napok

,,Én úgy vettem észre, hogy az ősz inkább a lélek szezonja, mint a természeté"

Just Sam's things

Sziasztok! Tudjátok, vannak ezek a Just girly things-es képek:

Gondoltam, írok egy ilyen kis Just Sam's thing-es bejegyzést, mert vannak/voltak olyan vicces/morbid/brutál/kiakasztó dolgaim, amikre az emberek csak annyit tudtak mondani, hogy "Hát igen, Ő itt Sam, és ezekhez a dolgokhoz hozzá kell szoknotok, ha a közelében nem akartok meghalni"...
Ma el szeretnék mesélni egy ilyen esetet Nektek az első napomról a régi (új) iskolámban. Remélem tetszeni fog, ha igen, hozok még ilyen bejegyzéseket. 

Reggel direkt korán felkeltem, hogy az új iskolámba készülve minden rendben legyen (még az ébresztőm is megszólalt időben, kész csoda). Mikor elkészültem, elindultunk a garázsba a kocsinkhoz, hogy a szüleim el tudjanak vinni. Akkor még tiszta boldog voltam, lelkesen bevállaltam a kapu kinyitását hogy ki tudjunk állni, csak a probléma az volt, hogy beragadt. Tiszta erőből rángattam, mire sikeresen elcsúsztam, és beleestem egy pocsolyába, ugyanis előtte éjszaka végig esett az eső. A szép, világos farmerom tiszta sár lett, idő meg már nem volt arra, hogy áthúzzam, úgyhogy abban kellett mennem iskolába. 
   Mikor beértünk az épületbe, a családom kétfelé vált, az apukám elment a nővéremet beíratni az iskola középsulijába, engem meg a nevelőanyukám vitt az általánosba. Mikor felértünk a lépcsőn, eluralkodott rajtam a pánik a költözés, suliváltás, és a farmerom miatt főként. Elhatároztam, hogy én egy tapodtat sem mozdulok, mire a nevelőanyukám el kezdett ráncigálni. Igen, csakhogy a reggeli incidensem által sáros volt a cipőm, és mikor rántott rajtam egyet, én csúsztam tovább, és konkrétan beestem a terembe a leendő osztálytársaim közé. Éreztem magamon a kíváncsi szempárokat, úgyhogy felnéztem, egy félénk mosolyra húztam a számat, mond megszólaltam, hogy " Helló, sziasztok, Sam vagyok, az új osztálytársatok ".
   Mikor felsegítettek a többiek, rögtön minden lány körém gyűlt, és elkezdtek kérdezősködni rólam, a múltamról és a szándékaimról (!), amit a mai napig nem értek, hogy miért tették. Ekkor berohant egy lány a terembe, kiáltva, hogy "VIGYÁZAT, ÜLDÖZNEK!", és egyenesen nekem jött, ami által már megint a padlón találtam magamat (Szerintem az iskola történelmében úgy maradtam meg, hogy a lány, aki mindig, mindenhol elesett).

A nap további része (majdnem) normálisan telt. Az 5. óra után udvaros szünet volt. Nos, a mi "udvarunkról" annyit kell tudni, hogy egy korláttal elkerített kisebb betonplacc, és annak a sarkában álldogált a mi osztályunk. Én, mint nagymenő új gyerek, felültem a korlátra, és azzal a lendülettel hátra is estem. Tehát konkrétan átpördültem rajta, mire a mindenki jól kinevetett. Őszintén szólva, bevallom, elég rosszul esett ez tőlük, de hát mit csinálhattam volna? Ha béna az ember, akkor nem tud mit tenni. :D

Legközelebb ilyen dolog már csak a buszon történt. Mivel még nem volt bérletem, ezért jegyet kellett vennem a buszon, a sofőr örömére pedig csakis kizárólag ötforintosokkal fizettem (a vicc az egészben, hogy még én így is képes voltam elszámolni magamat, és körülbelül ötvennel többet fizettem a kelleténél). 
Régen egy kis városban laktam, ahol a jófej buszsofőrök szépen megvárták amíg a kedves utas helyet foglal, és csakis kizárólag akkor indult el, ha már ez megtörtént. Pesten ez nem így van. Pesten pont nem érdekli az embert, hogy ki áll, ki ül, ki kapaszkodik és ki fekszik. Még nagyban tuszkoltam be a maradék ötforintosokat a  zsebembe, mire a drágalátos sofőr bácsi mint az őrült, úgy beletaposott a gázba, én meg egy kecses mozdulattal elejtettem az összes pénzemet, és ismét a földön találtam magamat. Ekkor összeszedtem az ötforintosokat magam körül, az utolsóért meg térdenkúszva indultam el, a nyomok pedig egy idős, alvó néni lábai közé vezettek. Kellemetlenül, de sikeresen felvettem a maradék aprómat is, diadalmasan felálltam, és indultam el két új buszozós osztálytársamhoz,  amikor a sofőr hirtelen fékezett egyet, én meg beleestem az alvó néni előtt ülő bácsi ölébe. Sűrű bocsánatkérések közepette feltápászkodtam, mire ismét beletaposott az az őrült a gázba, és a -mostmár ébren lévő- néni ölébe estem. 

Mindezek után már csak az történt, hogy visszamentem a lányokhoz akik az egész bénázós jelenetemet végignézték, kiröhögtek, majd annyit mondtak, hogy imádnak. 


Nektek volt már esetleg hasonló "élményetek"? :D Szívesen olvasnék róluk a kommentekben. Ha tetszett, akkor nagyon szívesen hozok még ilyen sztorizós bejegyzéseket.

Sziasztok!

x Sam

Könyvajánló: Rachel Vincent - Lélekmentők

Író: Rachel Vincent
Cím: Lélekmentők
Eredeti cím: My soul to Save
Oldalszám: 263
Elmesélő: Kaylee Cavanaugh, E/1.
Kategória: fantasy (romantikus, ifjúsági)
Eredeti megjelenés éve: 2009.
Kiadás éve Magyarországon: 2013.
Könyv további részei: Lélektársak, Lélekörzők, Add a lelkedet

Rövid tartalom:

Kaylee Cavanaugh megérzi, ha valaki a közelében meg fog halni - a Lélektolvajok óta tudjuk, hogy ilyenkor egy láthatatlan erő arra készteti, hogy sikítson, akár egy lidérc. Amikor azonban a mindenki által irigyelt popsztár, Eden összeesik a színpadon, Kaylee néma marad.

A lány érzi, hogy itt valami nagyon nem stimmel, és a dolognak csupán egyetlen magyarázata lehet: az áldozatnak nem volt lelke... Kaylee-t nem hagyja nyugodni az eset, ám hamarosan nem várt nehézségekbe ütközik - lógnia kell az iskolából, édesapja szobafogságra ítéli, és még barátja hűsége is megkérdőjeleződik. 

Vajon mi bolygatta így fel a mindennapokat? A válasz egyszerű: a mit sem sejtő fiatalok hírnévért-pénzért cserébe eladják a lelküket az Alvilágban, ám a következményekkel nem számolnak. Kaylee ettől kezdve minden erejével azért küzd, hogy megmentse a lelkeket, ám azt maga sem gondolta volna, hogy eközben a saját lelkét is kockára teszi...

Saját vélemény:

   Rachel Vincent itt is hozta a szokásos fantasztikus formáját: úristen, milyen jó már az alapötlet! Az első részben én Todd-ot bírtam a legjobban, és oda meg vissza voltam azért, hogy itt fontosabb szerepet töltött be. Eden-t nagyon kedveltem, viszont Kaylee és Nash kapcsolatától én agyilag kikészültem. Mikor kettesben voltak, akkor állandóan egy dologra tudtak csak koncentrálni, és párszor kiverték nálam a biztosítékot.    Egyébként itt is csak ugyan azt tudom mondani, mint az első résznél: Rachel Vincent nagyszerű írónő, hihetetlenül tetszik, ahogy papírra veti a dolgokat, úgyhogy tényleg le a kalappal előtte. Ha még nem olvastál tőle egy könyvet sem, vagy csak ennek a sorozatnak az első részét, akkor én azt tanácsolom, hogy mindenképpen kezdjed el, mert tényleg fantasztikusak a művei.

Értékelés:

★ ★ ★ ★ ☆

Online elérhetőség:

Rachel Vincent - Lélekmentők

Sorozatajánló: Sötét Árvák (Orphan Black)

Műfaj: Sci-fi

Rendező(k): 

David Frazee
T.J. Scott
John Fawcett


Főbb szereplők: 

Tatiana Maslany - Sarah Manning / Cosima Niehaus / Alison Hendrix

Jordan Gavaris - Felix Dawkins

Maria Doyle Kennedy - Siobhan Sadler

Dylan Bruce - Paul Dierden

Kristian Bruun - Donnie Hendrix

Kevin Hanchard - Art Bell

Evelyne Brochu - Delphine Cormier

Skyler Wexler - Kira

Ari Millen - Mark

Michiel Huisman - Cal Morrison

Rövid tartalom:

Tavasszal érkezik a BBC America műsorára a Space Channellel közösen gyártott Ophan Black című, tízrészes scifi, amiben egy Sarah nevű árva utcagyerek tanúja lesz annak, ahogy egy rá kísértetiesen hasonlító nő öngyilkos lesz - ő meg szépen átveszi az életét, mert nem nagyon van vesztenivalója. Az öngyilkos egy belső ügyosztályos nyomozó volt, és Sarah szépen lassan rádöbben, hogy ő bizony egy klón, akit egy bérgyilkos (a többi klónnak egyetemben) ki akar nyírni.

Saját vélemény:

Nem olyan régen kezdtem el nézni, de ennek ellenére már a  kedvenc sorozataim között tudhatom. Tele van izgalmakkal, fordulatokkal, rejtélyekkel, drámákkal és magunkban felmerülő kérdésekkel, hogy Te mit csinálnál az adott helyzetben. Én egyébként is szeretem a gondolkozós filmeket/sorozatokat/könyveket, és az Orphan Black minden elvárásomnak megfelel.

A főszereplőt alakító színész, Tatiana Maslany valami eszméletlen jó, egy részben körülbelül 5 különböző személyiségű embert kell eljátszania, és sikerül neki minden érzelmet és akcentust tökéletesen átadnia, úgyhogy le a kalappal előtte.
Az évadok teltével egyre több klónt ismerhetünk meg, ezáltal bővül a kis család, amit Sarah-ék alkotnak. Személy szerint én nem láttam sem 'jó', sem pedig 'rossz' karaktert ebben a sorozatban, ugyanis mindenkinek megvoltak a maga értékei és céljai, amit el akart érni vagy éppen megfelelni neki, ezáltal számomra csak olyan szereplők maradtak, akiknek a gondolatmeneteikkel max nem értettem egyet. Ezt kifejezetten szeretem az Orphan Black-ben. 
Olyan embereknek tudnám ajánlani ezt a sorozatot, akiknek kicsit erősebb az idegrendszere, mert sosem tudhatod, hogy mikor hal meg a Te kedvenc karaktered. :) 

Értékelés:

★ ★ ★ ★ ★

♥ !2000! ♥

Uram atyám! Alig 4 hónapja hoztam létre a blogot, szeptember 1-jén már meg volt az 1000 oldalmegjelenítés, és rá két hónapra, november 2-án meglett a 2000! Úristen, ismét nagyon-nagyon köszönöm Nektek hogy ennyien kattintottatok a blogomra, és remélem hogy ezek után is tetszeni fognak a bejegyzéseim. ☺♥

 

x Sam