Valamilyen voltam, de már nem vagyok az
Vagyis, hogyan sikerült megváltoznod, vagy ha még nem sikerült, mit teszel, hogy sikerüljön?
Ó, hát én sok minden voltam régen. Hisztis, depis, undok, közvetlen, de most... Inkább csendesebb, visszahúzódóbb, de azért mégsem annyira antiszociális, tehát ha elkezdenek velem beszélgetni, akkor már nem undorodom el attól, hogy egy emberrel kommunikálok, hanem igyekszem közvetlennek lenni, barátságosnak és viccesnek.
Régen én nem igazán szerettem olvasni, de ötödikben bedőltem a trendnek, így elkezdtem olvasni a Szent Johanna Gimit. Kábé onnantól számítva vagyok úgy könyvrajongó, de moly csak másfél éve.
Régen elég megszállott voltam, és mindig érdekelt mindenkinek a véleménye rólam, ma viszont már többe-kevésbé semmi sem érdekel. Ha nincsenek barátaim, akkor nincsenek, én igyekszem, de azért mindenkivel jóba senki sem lehet, ha azt mondják, hogy rossz az ízlésem, akkor csak nevetve otthagyom őket.
Ezek úgy körülbelül négy év alatt történtek velem, azonban legtöbbet szerintem most, egy pár hónapja változtam. Nem tudom, hogy kinek ismerôs a helyzet, de a hófehér bőröm és a szőke hajam miatt már a legapróbb dologtól is elvörösödöm. Most viszont már nem. Tehát annyira átmentem ,,hippibe", hogy tényleg semmi sem érdekel annyira, mint esetleg két hónappal korábban. Ez egy hatalmas nagy pozitív változás részemről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése