12 napos blogger kihívás: 02.

Top 3 legviccesebb/legcikibb sztorid


________________________

A legviccesebbet már elmeséltem nektek, de azért igyekszem hasonló vicces sztorikkal szolgálni.

1. Camponában moziztunk, és mielőtt még bementünk volna a sötét terembe, a nővéremmel elmentünk a mosdóba. Ez akkor történt, amikor a nagy felújítás volt, és éppen ezért a mosdókat sem hagyhatták ki, valamiért a férfi és a női vécé közötti falat lebontották, így a két nemnek nyitott volt a két helyiség. Na, amikor én végeztem és kijöttem a fülkéből azonnal meghallottam a kedvenc dalomat szólni a rádióból. Én meg hát arra koncentráltam, táncot lejtve indultam el kezet mosni. A csap alá tartottam a kezemet, megmostam, közben dúdolgattam, bólogattam a fejemmel, és észrevettem, hogy nagyon bámulnak az emberek. De úgy különösebben senki sem foglalkozott velem, mentek tovább, csak így furcsán néztek rám. Mosom tovább a kezemet, erre meglátom úgy egy méterrel arrébb a nővéremet, aki engem bámul. Már ráharapott a szájára, hogy visszafogja a nevetését. 
- Mi aaaaaz, mindenki úgy bámul rám, mintha őrült lennék! - szólok oda neki, mire hangosan felnevet.
- Sam, te a piszoárban mosod a kezedet!


Így visszatekintve a sztorira, hogy a fenébe nem vettem észre?!

2. A szülinapomkor, mikor felkeltem, furcsálltam, hogy senki sincs itthon. De úgy különösebben nem foglalkoztatott, biztos, Tesco-ban vannak vagy Auchan-ban, gondoltam magamban. Úgy egy órával később mindenki hazaért. Apu bejön a szobámba, integet köszönésképpen, mert éppen telefonál valakivel.
- Tudod mit? Itt van Sam, beszéld meg ezt vele. - azzal a mozdulattal a kezembe nyomja a készüléket. "Ki az?" - suttogom, mire ő ugyan így válaszol - Az igazgató.
Na, már most én előzőleg református iskolába jártam, és tudni kell, hogy az apukám jelenleg is ott dolgozik tanárként, így egyből bevettem az igazgatós dumáját. Hirtelen eluralkodott rajtam a pánik.
- Te jó ég, úristen, miért keres engem, egyáltalán hogy köszönjek???
Apa türelmetlenül megszólal:
- Hát, hogy? Áldás, békességgel! Siess már! - bólintok, majd magabiztosan a fülemhez emelem a telefont.
- Áldás, békesség! - szólok bele. Apunak több se kellett, elfogta a röhögőgörcs. Értetlenül néztem rá, közben a vonal másik végén ijesztően nagy volt a csend. Pár másodperc múlva ott is elröhögi magát valaki.
- Ööö, áldást és békességet neked is! - köszön nevetve a mamám. A MAMÁM! Kiderült, hogy csak a szülinapom alkalmából fel akart köszönteni.

Akkor, az adott szituációban ez rettenetesen kínos volt. Apu azóta is cukkol vele.  :(

3. Két éve, még épphogy csak megismertem Lénát és Verát, hazafelé, mikor leszálltunk a buszról megbeszéltük, hogy Verus anyukája hazavisz mindannyiunkat. Megbeszéltük a találkozóhelyet a főút mellett, és vártunk. Egyszer csak egy totálkáros autó lassan elpöfögött előttünk. A mai napig nem tudom megindokolni, hogy miért csináltam, de amit megláttam, csak ennyit mondtam:
- Sexy baby. 
El szeretném ismételni magamat: fogalmam sincs, hogy miért mondtam ezt. Abban a pillanatban, hogy én ezt elkezdtem kiejteni a számon, elhaladt előttem egy srác, tehát tökéletesen úgy jött ki ez a szituáció, mintha rá mondtam volna, hogy "Sexy baby". Lénáékból persze azonnal kitört a röhögés, én meg csak leültem a földre, és úgy döntöttem, hogy sokkal jobb lenne, ha nem is beszélnék inkább.


Remélem, hogy tetszettek a sztorik, még mindig teljesen elvörösödöm, akármelyikre is gondolok vissza. :D Holnap hozom a következő rész, sziasztok! :)

2 megjegyzés:

  1. Oké, sírok, ezek nagyok. Az első... Az nagyon ütött, de a többin is röhögtem nagyokat :D
    Szegény, azért ez gáz lehetett xd

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :'D Igen, az mindenkinek a top 1, akiknek már meséltem róla... Nagyon gáz volt, de a legcikibb az egészben az, ha nem szólnak, akkor észre sem veszem. Nem is tudom, hogy most inkább sírjak magamon, vagy röhögjek. :D :(

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...