Cím: Zafírkék
Eredeti cím: Saphirblau
Oldalszám: 358
Elmesélő: Gwendolyn Shephert, E/1.
Kategória: fantasy (romantikus ifjúsági)
Eredeti megjelenés éve: 2010.
Kiadás éve Magyarországon: 2011.
Könyv további részei: Rubinvörös, Smaragdzöld
Rövid tartalom:
Friss szerelmesként a múltba utazni – ez talán nem a legjobb ötlet.
A tizenhat éves újdonsült időutazó, Gwendolyn legalábbis így gondolja.
Neki és Gideonnak ugyanis épp elég a gondjuk anélkül is.
Például meg kell menteniük a világot. Vagy meg kell tanulniuk menüettet táncolni.
(Egyik sem igazán egyszerű!)
Amikor ráadásul Gideon nagyon titokzatosan kezd viselkedni, Gwendolyn számára világossá válik, hogy mihamarabb át kell vennie az irányítást a saját hormonjai felett. Különben semmi nem lesz az időtlen szerelemből!
Romantikus, humoros, példátlan – Gideon és Gwen kalandjaival Kerstin Gier mindenkor elvarázsolja közönségét.
Saját vélemény:
Véleményem szerint ez a Rubinvörösnél is jobb volt. Az előző rész amolyan ismerkedősre sikeredett. Próbálta megértetni velünk Kerstin Gier az időutazást, a szereplők személyiségét, és többek között ezért is tetszett annyira.
A Zafírkék azonban tele volt izgalommal. Konkrétan ettől a résztől kezdve indul be maga a sztori. Imádtam, hogy onnan folytatódott a történet, ahol abbamaradt. Nem is tudom, hogy mit tettem volna, ha esetleg napokkal később indult volna a sztori. Csalódtam volna valószínűleg, de hál' istennek ez nem történt meg. Olvasva a sorokat, nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy „Ó!”, és „Hmmm!” és „Mééég!”, Gwen szavaival élve. :D
Új szereplőt ismerhettünk meg: Xemerius-t, aki az én személyes kedvencem lett. Komolyan, még Leslie-t is megelőzte, pedig nagyon bírtam a csajt. Imádtam a beszólásait, a segítőkészségét, és a "Kaphatok egy macskát?" mániáját. :)
Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de személy szerint imádtam ezeket a versikéket, amiket Kerstin Gier a történetbe rakott. Rejtvény is volt egyben, amiért meg még inkább tetszett. Bár, nem mintha annyira bonyolultak lettek volna...
Gwenny-t ha lehetséges, még jobban megkedveltem (még a fésűbe éneklős személyiségét is. :D), és hála a magasságosnak, Gideon kapcsán is elindult valami vélemény féleség fejlődni bennem. Persze pozitív értelemben. Nem tetszett a sok vita, ami alakult köztük, de azért még ezeket a részeket is mosolyogva olvastam el (nem tűnök szadistának, áááh), mert tudtam, hogy amit mondanak, úgy se gondolják komolyan, és ezt szerintem ők is tudják jól.
Egyre több titok került felszínre, amikre még nem kaptunk választ. Úgy tűnik, hogy minden majd csak az utolsó részben derül ki, aminek nem igazán örülök, tekintve, hogy már most követelem a magyarázatokat mindenre.
A vége teljesen meglepett, egy fél percig szomorú is voltam miatta, de hamar túltettem magamat rajta a rejtvény miatt, amit az írónő adott fel nekünk. Sajnos azonban idővel rájöttem, hogy hiába tudom, hogy hogy kell megfejteni, a drága magyar könyvkiadósok nem foglalkoztak vele, így a helyes megfejtésre csak az eredeti, német Zafírkék könyv segítségével tudnánk rájönni. De mindez ellenére könnyen rá lehet jönni a megoldásra, ha belegondolunk (vagy a Google segítségével).
Nagyon tetszett ez a rész, tele volt izgalmakkal, Gwent még mindig imádom, és Gideont is kezdem végre megkedvelni. Xemerius megjelenésének hihetetlenül örülök, minden mondatán szinte hangosan felnevettem, amitől a körülöttem lévők mindig hülyének néztek. Kíváncsi vagyok a történet zárására, bármennyire sem szeretném, hogy vége legyen.
Értékelés:
★ ★ ★ ★ ★ +1 ★
Online elérhetőség:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése