30 napos könyvkihívás: 12.

Egy könyv, ami valaha tetszett, de most már nem

~ Sam ~

Nem kellett ezen a kérdésen sokat gondolkoznom, a döntésem Arthur Madsen Five, Az új generációjára esett. Az első olvasott könyveim között tudhatom, és valamiért teljesen megbabonázott akkor, mikor pár éve elkezdtem. Akcióval dús, romantikus, meg engem lenyűgözött az a másik dimenzió, amit létrehozott nekünk az író. 

Azonban ma már hiába, egyszerűen nem bírnám újraolvasni. Régebben is próbáltam, azonban nem volt meg ez a varázs, ami annyira odaragasztott volna a könyvhöz. Idén kivettem a folytatását, mondván, hátha esetleg megint magával ragad, de ez sajnos nem történt meg. Rá kellett jönnöm, hogy ez csak az 'egynek jó volt' könyvek közé tartozik számomra, és nem az Időtlen szerelem, vagy a Párválasztó, az én nagy kedvenceim mérlegére. Ráadásul elnézve a hátulját, és ha beleolvasgatok az oldalakra, öcsém, hát én hogy szerethettem annyira ezt a könyvet? Még az író stílusa sem tetszik, nem is értem, hogy mi fogott meg annyira benne, mikor kisebb voltam.

~ Léna ~

Atya világ. Kisebb koromban óriási nagy Thomas Brezina fan voltam, de komolyan. Most ezt egyáltalán nem tudom megérteni, komolyan, fogalmam sincs, hogy mit szerettem annyira a könyveiben. Tudom, hogy erre nincs mentség, de legalább enyhítő körülményként hadd írjam le, hogy nagyjából 10 éves lehettem. Az egész Fiúk kizárva! sorozatot ideírhatnám, de A baj nem jár egyedül című regényt emelném ki. A történetben voltak boszik, szerelem, „családi, iskolai, és életveszélyes bonyodalmak”, minden. Ma már nem szeretem sem a boszikat, sem az írót, sem a sztorit, de akkoriban biztosan megfogott benne valami(legalábbis őszintén remélem, mert hogyha csak amiatt olvastam el, mert a sorozat címe Fiúk kizárva!, akkor falnak megyek), szóval a 10 éves lányoknak ajánlanám, vagy akár a fiúknak is, de azért gondolják meg, mert „A könyv olvasása fiúknál pattanásokat okozhat!”.